Így oszd be az időd! 5 tipp, hogy minden beleférjen a nyárba

Besűrűsödtek a programok a nyár megérkeztével? Legszívesebben folyamatosan a vízparton vagy valamelyik fesztiválon lennél? Az év legszabadabb időszaka nem segít abban, hogy a feladataiddal is megfelelő ütemben tudj haladni, különösen, ha egyébként is hajlamos vagy a halogatásra. Hogyan tudod úgy beosztani az idődet, hogy a munkád, illetve egyéb teendőid is rendben legyenek, ugyanakkor kikapcsolódásra is legyen lehetőséged? Mutatunk pár időmenedzsment tippet!


Az emlékezet morzsái

A művészettörténészek kedvelik, ha egy művész munkáiban felismerhető változást vagy változásokat egymásra épülő lépésekből álló folyamatként (korábban: „fejlődésként”) írhatnak le; s valóban, Imre Mariann életművében is felismerhető egyfajta váltás a 2010-es évek körül. Ez azonban nem jelent radikális szakítást korábbi formanyelvével (mint például Birkás Ákos esetében), hiszen munkáira továbbra is jellemző – többek közt – a minimalizmus, a redukció, a fakturális kérések felvetése vagy a már művészi védjegyének tekinthető hímzett beton használata.


Utópia? Forradalom!

A Chagall, Liszickij, Malevics – Az orosz avantgárd Vityebszkben című kiállítást kísérő szöveg azt sugallja, hogy a Chagall és Malevics közti konfliktus az előbbi javára dőlt el. Vagyis Chagallnak „van igaza”, hiszen ő képviseli a szabadságot.


Kalapács alatt a Rockefeller-gyűjtemény

Leonardo da Vinci Salvator Mundijának tavalyi, új dimenziókat nyitó rekordára után újabb különleges csúcseredmény született a rekordhajszolásra „kihegyezett” nemzetközi műkereskedelemben, ez azonban sokkal kevésbé hatott a meglepetés erejével: a tavaly elhunyt amerikai megagyűjtő, David Rockefeller és felesége, Peggy kollekciójának többnapos élő, illetve online árverése májusban 832,5 millió dolláros összbevételt hozott a Christie’s-nél.


Megjelent a Műértő 2018 nyári száma

Nincs idő haragudni – kibékülés-kiállítás Pannonhalmán / A szabadság helyei – a 16. Építészeti Biennálé Velencében / Parádés és kegyetlen – tudósítás az Art Baselről / Migráns biennálé – a Manifesta 12 Szicíliában / Marx újra aktuális? – jubileumi tárlatok Németországban / Gyógyíthatatlanul kíváncsiaknak – a pirulagyáros múzeuma / Szükség van-e másik hősre? – a 10. Berlin Biennale / Látta-e már Sztálinvárost éjjel? – kiállítás az IBUSZ-ról


Megjelent a Műértő 2018 júniusi lapszáma

A cukorhegyen túl – Németh Ilona a pozsonyi Kunsthalléban (Timár Katalin) / Egy jó gondolat kevés az üdvösséghez – limbergi találkozás Erwin Wurmmal (Emőd Péter) / Pénz, paripa, lendület – az Art Basel Hong Kong és környezete (Hamvai Kinga) / Feltáruló intenzitás – beszélgetés Türk Péter kiállításáról (Tatai Erzsébet, Andrási Gábor)


Megjelent a Műértő 2018 májusi lapszáma

Szabadságdiagramok – Csörgő Attila a Glassyardban / Önmegsemmisítés – mai ukrán művészet a Ludwig Múzeumban / Cukiság és barátai – Construma, Otthon Design és Magyar Design / Filofónia – Várnai Gyula hangmunkái a MODEM-ben / A pusztító vész félelme – a szentgotthárdi „műkincsmaradék” / Betonnyomtatás és animált homlokzat – interjú Baróthy Anna designerrel


Az Ég, a Föld, és megint a Föld

Az utóbbi években látszólag a magángalériák azok, akik szigorúan vett alaptevékenységük mellett egyre-másra kénytelenek ellátni olyan szerepeket, mint a kortárs gyűjteménygyarapítás, illetve kutatás (acb), vagy épp az egyes alkotókat bemutató kismonográfiák megjelentetése. Ők azok, akik évek óta folyamatosan hozzák ki a fotográfiával foglalkozó fontosabb – elsősorban persze a saját holdudvarba tartozó – művészeket bemutató sorozataikat, ilyenek a Vintage Galéria vagy a Faur Zsófi-féle kiadványok.


Változó konstellációk

A pécsi Focus csoport első kiállításainak idején, 1978-ban született Hajas Tibor feljegyzése: „A kép kedvéért bele kell nyúlnom a valóságba. Utálom az »ellesett pillanatokat«. A kamera nem leskelődik. A kamerának foglalkoztatnia kell a tárgyát. A fotózás: akció.”


Világrekord Leica

Az eredetileg 2017 novemberére meghirdetett fotó- és régifényképezőgép-aukcióját 2018. március 9-én és 10-én rendezte meg a WestLicht az osztrák fővárosban. A cég társtulajdonosának, Peter Coelnnek váratlan megbetegedésekor kiderült: a szorgalmas beosztottak főnökük nélkül nem tudták befejezni a két tételsor összeállítását. Nagy segítséget jelentett a lábadozó cégvezetőnek, hogy az Egyesült Államok-beli milliárdos formatervező, James Jannard átadta gyűjteményének mintegy tucatnyi, de korántsem tucat-darabját, amelyek a fényképezőgép-árverés meghatározó részévé váltak, és a leütések között új világcsúcsot is hoztak.



Zárójel, idézőjel…

Hecker Péter A festészet jövője című műve az első, amely az Art Quarter Budapest kiállítóterében a néző szemébe tűnik. A képen egy férfi ül le éppen egy kantinban az ebédjéhez, zakóját a széktámlára teríti, jól látszik konferenciához készült kitűzőjén a neve és a titulusa: Helmut Neuer professzor. A név mellett ott egy kis fénykép is róla, kicsit oldalról néz ki az igazolványképből; a megfestett fotón mintha fehér köpeny lenne rajta. A festészetről ezek szerint a jövőben fehér köpenyes professzorok mondják majd meg a lényeget, mint a fogpasztareklámokban, s ez már önmagában is elviselhetetlen gondolat.


Vásárhelyi történetek

Jelentős alföldi, Vásárhelyhez is köthető alkotóknak – Tóth Menyhért, Nagy István, Kohán György, Koszta József – volt kiállítása Budapesten az új évezredben (is), az alföldi festészet történeti és/vagy tematikai áttekintésére az elmúlt években azonban csak az ország más részein került sor: a debreceni MODEM-ben az Alföld, Kecskeméten és Székesfehérváron Az Alföld vonzásában című tárlatokon.


Újraértelmezett folklór

Mióta a múzeum partneri szerződést kötött a Generali Foundationnel, a kortárs intézmény mönchsbergi részlegében a „hagyomány és lelemény” jegyében nyolcadik állomásához ért a tartós letét és a saját gyűjtemény szembesítése. Most a „folklór” szélesen értelmezett témaköre került előtérbe a tradíció őrzésétől az innovációig, a nacionalizmustól a globalizációig. Antonia Lotz vendégkurátor elismeri, hogy a kifejezés nem mentes az ósdiság és a giccsesség mellékízétől, de generációk felhalmozott tudását és a nemzeti identitást is közvetíti.


Magyar Power 50 - A Műértő magyar erősorrendje

A Műértő 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 16. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük.


Megjelent a Műértő 2018 márciusi lapszáma

Magyar Power 50 – a hazai művészeti színtér legbefolyásosabb szereplői / Amikor a folyamat az üzenet – Közös ügyek a Ludwigban / Támadom a szponzorom – a bojkott elviselhetetlen könnyűsége / Hitler-Wagen, a guruló műalkotás – a Führer Mercedese / Műtárgyak a vádlottak padján? – a múzeumok és a zaklatási ügyek / Az elitizmus zsákutcája – beszélgetés a hatalom esztétikájáról / Sármoffenzíva – királyi művészetpártolás Norvégiában


Orientális absztrakció

A török–arab világ klasszikus modern kiválósága, Fahrelnissa Zeid (1901–1991) a múlt században a háború utáni nemzetközi művészeti élet közismert szereplője volt – olvasható a tárlat ismertető szövegében. Akkor eddig miért nem hallottunk róla? –


Árverési rekordok, Schiele a csúcson

A rangidős osztrák aukciósház negyedévenkénti „nagyheteiről” tavaly rendre tudósítottunk, így a 2017-es év rekorderei jórészt ismertek olvasóink előtt. Lapunk terjedelmi korlátai miatt azonban néhány jelentős leütés kimaradt, így ezekről most összefoglaló cikkünkben adunk számot.


A válság romantikája

Kamasznak lenni olyan tapasztalat, amelyről mindannyiunknak van személyes narratívánk. Akár nehézségekkel teli és traumatikus, akár nosztalgikusan megszépített, e szakasz kikerülhetetlen része élettörténetünknek. Erre a gyermekkorból a felnőttkorba átvezető „tranzitidőszakra” és annak végtelenül sokféle, mégis univerzális élményeire fókuszál a Golden Boundaries című fotókiállítás. A kurátor, Oltai Kata különböző perspektívákból kívánja bemutatni a felnőtté válás útjait.


Így juss túl a nyilvános szerepléstől való félelmeden

Sokan félünk a nyilvános szerepléstől. Félelmeinket könnyen felfoghatjunk jelzéseknek arra vonatkozóan, hogy nincs nagy rutinunk a nyilvános szereplésben. Azonban van egy jó hír: nem kell legyőznünk ezeket a félelmeket ahhoz, hogy jó nyilvános szereplőkké váljunk. A félelmek megmaradnak, de nem lesznek hatással a teljesítményünkre, ha betartjuk az alábbi lépéseket.