Minimálból köbgyököt: Nyman Budapesten

Steve Reich kontra Richard Clayderman. Ez így nagyon viccesen hangzik, de a jelek szerint van olyan művész, aki zenei koncepciónak tekinti ezt a stilisztikai gubancot. Michael Nyman bizonyítványa hangszeres tudásból és színpadi kvalitásokból is lázas magyarázatra szorul. Minapi MüPa-beli koncertjének további szomorú tanulsága: ami tökéletesen passzol egy-egy kultuszfilm zseniálisan megálmodott rendezői elképzeléséhez, azzal a koncertszínpadon kár próbálkozni.


A Fidesz és a kétkamarás parlament

Bár a hatályos pártprogramjában nem szerepel, jelek mutatnak arra, hogy a Fidesz átformálná az országnak a rendszerváltás idején kialakított közjogi berendezkedését. A jelek haloványak ugyan, és az alkotmánymódosításhoz szükséges többségre sincs túl nagy esély, érdemes mégis megvizsgálni, mi szól a kétkamarás parlament mellett, még inkább ellene. A változtatás nem ördögi, de szükségtelen, sőt káros.




A foglalkoztatás visszaesését várják a gazdaságkutatók 2009-ben

A foglalkoztatottság visszaesését várják jövőre a gazdaságkutatók, de mindannyian arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre csak nagyon bizonytalan előrejelzést lehet adni, mert nagy mértékben beláthatatlanok a gazdasági folyamatok a világban és Magyarországon is.



A válság miatt újra dolgoznak az amerikai nyugdíjasok

A pénzügyi válság, a megtakarítások tőzsdei értékének csökkenése és a megélhetési költségek gyors növekedése miatt az amerikai nyugdíjasoknak, de még a nyugdíjra készülőknek is felül kell vizsgálniuk terveiket - írja az AFP.


Sumákolás: akik lebuknak az ellenőrzésen

Hogyan zajlik a munkaügyi ellenőrzés? Kiket keresnek fel a felügyelők, melyek a leggyakoribb szabálysértések és mekkora bírság szabható ki értük? A hvg.hu és az Adózóna közös sorozatának bevezető részében az ellenőrzésekkel kapcsolatban felmerülő alapvető, sokakat érintő kérdésekre keressük a választ.


Félszáz feketemunkás bukott le Kabán

A Hajdú-Bihar megyei Kabán 51, munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozó munkavállaló bukott le - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség.


„Nem mondunk le senkiről”

A "Nem mondunk le senkiről" címmel indított fejlesztési program az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének felzárkóztatását tűzte ki célul, ezekben a térségekben él a lakosság egytizede - ismertette Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Fejlesztési Programirodájának igazgatója.



Munka és kockázat: hogyan védekezzünk?

A munkahelyi balesetek és a munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedések számának csökkentését megcélzó Európai Hetet az EU valamennyi tagállamában 2008. október 20. és 24. között rendezték meg.


Ötezer dolgozóját bocsátja el a Whirlpool

Elbocsátásokra készül az amerikai Whirlpool: idén és jövőre 5 ezer munkahelyet szüntet meg az Egyesült Államokban és Európában, elsősorban az Egyesült Államok lakóingatlan piacának pangása miatt.


7,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra nőtt 2008 harmadik negyedévében, az előző negyedévi 7,6 százalékról; egy éve 7,2 százalék volt a munkanélküliek aránya - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).



Állásbörze a Műegyetemen

Idén is megrendezik a műegyetemi állásbörzét, a kétnapos rendezvényen 167 kiállító több ezer állásajánlattal várja az érdeklődőket.



Negyven-ötvenezer dolgozó veszítheti el állását

A gazdasági válság negyven-ötvenezer áldozatával számol a munkaügyi miniszter, aki szerint elsősorban az autó- és építőiparban, a szolgáltatásban, valamint az elektronika területén dolgozókat érintheti a létszámleépítés - írta a szerdai Népszava.


A magyarok háromnegyede elégedetlen fizetésével

Az internetezők közel 75 százaléka elégedetlen aktuális fizetésével, mégis akadnak olyan hiányszakmák – mint az informatikus – melyek kiemelkedő egzisztenciát biztosítanak – derült ki egy friss felmérésből.


Színes halál, látszatos halál, álhalál, tetszhalál

Meglehet, már a halottvirrasztásnak, a siratásnak is az volt a szerepe, hogy megfigyeljék az elhunytat, vagy hogy felverjék „mély álmából”. A tetszhaláltól és az élve eltemetéstől való félelem azonban csak a XIX. században sarkallta ésszerű válaszokra az államot és az orvoslást. Ha nincs ez a fóbia, nem lennének mentőszolgálatok, nem volna hamvasztás vagy halottkém, végső soron az életről és a halálról is kevesebbet tudnánk.