Útitársunk a vadonatúj Ford Kuga öntöltő hibrid modellje volt, amelyet a legmodernebb vezetéstámogató rendszerekkel szereltek fel. A 180 lóerős, összkerék-meghajtású autónak a nagyobb emelkedők sem jelentettek kihívást. A variálható, 553 literes csomagtérnek köszönhetően pedig semmit nem kellett otthon hagynunk.
Budapestet elhagyva fokozatosan változik a táj. A nyüzsgő utakat az agglomeráció hangulatos falvainak főutcái váltják fel, miközben a távoli zöldellő dombok is egyre közelebb kerülnek. A Pilisbe érve az út egyre kanyargósabbá válik, ami még izgalmasabbá teszi az autós túrát. A jól belátható szerpentinek, a lombkoronák között átszűrődő napsugarak remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az autó azon tulajdonságait is felfedezzük, amelyek a városi használat során kevésbé érvényesülnek.

Az utunk először a jurtáiról ismert ikonikus Zsindelyes vendégházhoz vezetett. Az autóból kiszállva úgy éreztük, mintha egy átlagos tavaszi napon lennénk. Jelentősen alacsonyabb hőmérséklet fogadott minket, mint amit alig egy órával korábban, Budapesten tapasztaltunk. Egy-egy hűvösebb szellő után még az is megfordult a fejünkben, talán egy vékony pulóvert is érdemes lett volna bepakolni a hátizsákunkba. Ha azt nem is, túrabakancsot azért hoztunk, amire a csomagtartó szélén ülve kényelmesen le is cseréltük az utazós sportcipőnket. Bár a Ford Kuga a nagyobb autók közé tartozik, a kameráknak és érzékelőknek köszönhetően még egy ágas-bogas erdei földúton is könnyen parkolható.
A Kéktúra útvonalán haladva rövid séta után máris a környék egyik legizgalmasabb pontján, a Dobogókői kilátónál találjuk magunkat, ami nem véletlenül olyan népszerű a turisták körében: mintegy 700 méter magasságból szemlélhetjük a Dunakanyar lenyűgöző szépségét. A 180 fokos panorámának központi része a közeli Árpád-vár és a Rám-hegy, a kanyargó folyó túlpartján pedig a Szent Mihály-hegy vonulatait láthatjuk. A közelben található Magyarország egyik legrégebbi turistaháza, a Báró Eötvös Loránd Menedékház, amely jóval több egyszerű szálláshelynél: az itt található étterem már a túra elején remek célpont lehet. Ha pedig először járunk itt, kihagyhatatlan az ódon hangulatú épület mellett álló faházban berendezett turistamúzeum, amely a magyar természetjárás évszázados történetén vezet végig.

A múltidézés után Visegrád felé vehetjük az irányt, ahova a Kéktúra 16. szakasza vezet el minket. Miután elhagytuk Dobogókőt, egy nagyrészt lakatlan területre ereszkedünk le. A közel 25 kilométeres távnak már az elején mélyen behatolunk a Visegrádi-hegység szinte érintetlennek tűnő erdeibe. Ezután felkeressük a kicsit félreeső Sikárosi-rétet, amelyet minden irányból hegyek szegélyeznek. Itt mindössze egy forrás és egy pihenőhely várja a túrázókat, emiatt legtöbben gyorsan áthaladnak rajta. Érdemes azonban kicsit elidőzni itt, ez ugyanis azon kevés, nagy kiterjedésű, sík területeink egyike, ahol nincs település, sőt, egyes részeit még autóutak vagy turistaútvonalak sem keresztezik. A Sikárosi-rét, illetve az utána következő Bükkös-patak völgye sátrazásra is ideális, ha valaki inkább a nomád életérzést tapasztalná meg a hagyományos erdei szálláshelyek helyett. A völgyből kanyarodunk át Pilisszentlászlóra: Visegrádig ez az utolsó olyan állomás, ahol van étkezési lehetőség, a túra további szakaszán még forrást sem találunk. Miután felkapaszkodtunk a pap-réti erdészházhoz, a sötét, zárt erdőségbe vezet a túra utolsó szakasza. Itt a lakott területektől távol olykor gyönyörű panoráma vagy virágos tisztás szegélyezi az utunkat. Végül megérkezünk a Visegrád feletti fennsíkra, ahonnan a fellegvár mellett leereszkedünk a Duna partjára. Ha maradt még bennünk energia a túra végére, a Nagy-Villámon érdemes kis kitérőt tenni a Zsitvay-kilátó felé, és legalább ennyire megéri időt hagyni a fellegvárra is. A Kéktúra ezen szakasza alapvetően egy kisebb terjedelmű, alacsony hegységen vezet át, mégis változatos formakincsű útvonalat tartogat, amelyen olykor rövid távon nagy szintkülönbségekkel kell megbirkózni.

Dobogó különlegességét azonban nemcsak a Kéktúra onnan induló szakasza és az egymástól néhány percre lévő különleges helyszínek adják, hanem az, hogy itt a kezdőktől a rutinos túrázókig mindenki megtalálja a hozzá legjobban illő útvonalat. Ha könnyen bejárható, mégis látványos erdei sétára vágyunk, a Rezső-körút tökéletes választás. Az útvonal ugyanis a hegytető közelében vezet, így nem kell különösebb szintemelkedésre készülnünk. A vastag törzsű bükkök és tölgyek között haladva belekóstolhatunk a Pilis vadregényes hangulatába. Az alig háromnegyed órás séta egyik legnagyobb élménye a Rezső-kilátópont, ahonnan tiszta időben páratlan látvány tárul elénk. A Dunakanyar, a Börzsöny vonulatai és a távoli hegycsúcsok olyan panorámát kínálnak, amely miatt érdemes hosszabb időre is megállni. Az utunk pedig visszavezet minket Dobogókőre, így az autós közlekedés is jóval egyszerűbbé válik.
