„Az Aldi szerintem mellélőtt, a Lidl jó, de tömeg van, most rámegyek a Pennyre”
Keménydiszkontosodik az Aldi és ezt szebben becsomagolva hivatalosan is bejelentette. Megkérdeztük a vásárlókat, hogyan látják a változó üzleteket.
A jogalkotó több ponton átírta a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait. Változott többek között a felértékelt vagyonelemek kiadásának adóztatása, a kedvezményezett szerzési értékének meghatározása, valamint a vagyonkezelésbe adott vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatának szabályozása. Emellett az adóhatóság szerepe is hangsúlyosabbá válik: a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok mögött meghúzódó körülmények és célok vizsgálata is nagyobb jelentőséget kaphat.
Mindez különösen azok számára lehet fontos, akik a bizalmi vagyonkezelést elsősorban az adóelőnyök kihasználására építették fel – mutat rá Bányai Bálint, a Crystal Worldwide szakértője. A mozgástér valóban szűkülhet: az új szabályok egyértelműen elmozdulnak attól a megközelítéstől, amelyben a vagyonrendelés és az azt követő vagyonkiadás időzítése önmagában jelentős adóelőnyöket eredményezhetett. De vajon ez azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek befellegzett?
Megmaradt az adómentes felértékelés lehetősége?
A törvénytervezet megjelenését megelőzően felmerült annak lehetősége, hogy a jogalkotó visszatér a 2023. szeptember 12. és december 30. között alkalmazott, úgynevezett „bemeneti adózás” rendszeréhez. E szabályozás alapján a vagyonrendelőnek már a vagyonrendeléskor adófizetési kötelezettsége keletkezett volna az átadott vagyonelem szerzési értéke és annak piaci értékre történő felértékelése közötti különbözet után.
Az elfogadott szabályozás azonban végül nem ezt az irányt követte. A vagyonrendelő továbbra is adómentesen felértékelheti a bizalmi vagyonkezelésbe átadni kívánt vagyonelemeket piaci értékre.
Ez alól kivételt jelentenek a kriptoeszközök, mivel a módosítás a kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésbe adását adóköteles ügyletnek minősíti, így ez a vagyonrendelőnél adófizetési kötelezettséget eredményezhet.
A vagyonátadáskor a vagyonrendelő szerzési értéke és a szerződéses érték közötti különbözet továbbra is nem realizált eszközérték-növekményként jelenik meg. A lényeges változás azonban az, hogy míg a korábbi szabályok szerint ezt a vagyonkezelő a vagyonrendelést követő öt év elteltével törölte a nyilvántartásából, az új szabályok alapján az eszközérték-növekményt a vagyonkiadásig nyilván kell tartani, amely összegét csökkenti a már kiadott vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekmény.
Összességében tehát a jogalkotó megszüntette a piaci értékre adómentesen felértékelt vagyonelemek (illetve azok helyébe lépő érték) öt éven túli adómentes kiadásának lehetőségét, ugyanakkor a vártnál enyhébb megoldást választott – emeli ki Bányai Bálint. Az adómentes felértékelés lehetősége megmaradt, az ahhoz korábban kapcsolódó adómentességet azonban lényegében adóhalasztás váltotta fel.
Mit befolyásol a vagyonrendelő halála?
A vagyonrendelő halála adózási szempontból két különböző helyzetben van jelentősége. Az első esetben a vagyonkezelő a vagyonelemeket csak a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg. Az így megszerzett vagyonelemekhez nem kell eszközérték-növekményt megállapítani. Ez a Crystal Worldwide szakértője szerint a kedvezményezett későbbi vagyonkiadásakor jelenthet kedvezőbb adózási helyzetet.
A második esetben a vagyonkezelő még a vagyonrendelő életében megszerzi a vagyonelemeket, és ehhez kapcsolódóan eszközérték-növekményt állapít meg, azonban a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg azokat. Ebben az esetben a kedvezményezettnél a megszerzett vagyonelem után nem kell jövedelmet megállapítani.
Hogyan alakul a kedvezményezett szerzési értéke?
Bányai Bálint szerint a nyári adócsomag egy korábbi szabályozási hiányosságot is pótolt azzal, hogy egyértelműen meghatározza a kedvezményezett által megszerzett vagyon szerzési értékét. A törvény több esetet különböztet meg.
- Halálhoz kapcsolódó vagyonkiadás: ha a kedvezményezett a vagyonrendelő halála után szerez, akkor szerzési értékként a vagyonelem megszerzésekor fennálló érték vehető figyelembe. Ez a szabályozás a bizalmi vagyonkezelést még közelebb hozza az öröklés adójogi logikájához.
- Azonos vagyonelem a vagyonrendelő életében: ha a kedvezményezett a vagyonrendelő életében ugyanabban a formában kapja meg a vagyonelemet, a szerzési érték a vagyonrendelő szerzési értékével egyezik meg. Ez összhangban áll az illetékmentes ajándékozás esetén alkalmazható szerzési értékkel.
- Kriptoeszközök: a kriptoeszközök esetében eltérő szabály érvényesül. A kedvezményezett a vagyonkiadáskor a bekerülési értéket veheti figyelembe szerzési értékként. Ennek oka, hogy a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása már a vagyonrendelőnél adóköteles ügylet, így a vagyonrendelőnél keletkezhet adófizetési kötelezettség, és a kedvezményezett sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe más adózókhoz képest.
- Egyéb esetek: minden más esetben a kedvezményezett a kiadott vagyonelemnek a számviteli nyilvántartásban szereplő értékét veheti figyelembe szerzési értékként.
Miként kell adózni vagyonkiadáskor?
A módosítás nem szünteti meg teljes mértékben vagyonkiadás adómentességét: kizárólag a felértékelt vagyonelemek öt éven túli adómentes kiadásának lehetőségét törölte el – figyelmeztet a Crystal Worldwide szakértője.
Amennyiben a vagyonelemhez nem kapcsolódik eszközérték-növekmény, a kedvezményezett azt továbbra is adómentesen szerezheti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonrendelő mikor adta át a vagyont a vagyonkezelőnek.
Ha azonban a vagyonrendelő a vagyonelemet a vagyonátadáskor piaci értékre felértékelte, meg kell vizsgálni azt is, hogy a kedvezményezett milyen formában szerzi meg.
Ha a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja meg, amelyet a vagyonrendelő a vagyonkezelőnek átadott, a vagyonkiadás adómentes. Amennyiben erre még a vagyonrendelő életében kerül sor, a kedvezményezett szerzési értéke a vagyonrendelő szerzési értékével egyezik meg. Ha azonban a kedvezményezett a vagyont a vagyonrendelő halála után szerzi meg, azt szintén adómentesen szerezheti meg, szerzési értéke pedig a vagyonkiadáskor fennálló piaci érték lesz.
Más a helyzet, ha a vagyonelemhez eszközérték-növekmény kapcsolódik, és a kedvezményezett azt a vagyonrendeléstől eltérő formában kapja meg. Ebben az esetben az eszközérték-növekmény a vagyonrendelés óta eltelt időtől függetlenül osztalékként adóköteles jövedelemnek minősül. Ennek adómértéke 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó, utóbbi esetében adófizetési felső korláttal.
Mi változik az ingyenes vagy kedvezményes használatba adásnál?
A módosítás a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonelemek ingyenes vagy kedvezményes használatba adásának szabályait is érinti.
A vagyonkezelő továbbra is használatba adhatja a kezelt vagyon részét képező vagyontárgyat akár ingyenesen is. Az új szabály azonban kedvezőbb helyzetet teremt, ha a használó a vagyonrendelő, annak egyenesági rokona, testvére vagy házastársa: ilyen esetben az ingyenes vagy kedvezményes használat nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem a kezelt vagyon részére, sem pedig a használatba vevőnek.
A módosítás ezzel egy korábbi gyakorlati problémát is kezel – hangsúlyozza Bányai Bálint. Ha például a vagyonrendelő a családja által lakott ingatlant bizalmi vagyonkezelésbe adta, és azt a vagyonkezelő továbbra is ingyenesen a család rendelkezésére bocsátotta, a korábbi szabályok alapján a kezelt vagyont terhelte adófizetési kötelezettség az ingatlanhoz kapcsolódó költségek és ráfordítások után. Korábban ezt a problémát például haszonélvezeti jog kikötésével lehetett kezelni, erre azonban az új szabályozás mellett már nincs szükség.
Ha a vagyonkezelő nem a vagyonrendelőnek, annak egyenesági rokonának, testvérének vagy házastársának adja használatba a vagyonelemet, akkor a vagyontárgyhoz kapcsolódó költség és ráfordítás 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetendő. Az adó a kezelt vagyont terheli, és a szabály a belföldi és külföldi vagyonelemekre egyaránt alkalmazandó.
Mi történik a TBSZ-szel, ha megváltozik a vagyonkezelő személye?
A módosítás a tartós befektetési számlák (TBSZ) folytonosságát is biztosítja arra az esetre, ha megváltozik a bizalmi vagyonkezelő személye.
Ha a vagyonkezelő TBSZ-t nyitott a kezelt vagyon számára, a lekötés a vagyonkezelő személyében bekövetkező változás miatt nem szakad meg, feltéve, hogy az új vagyonkezelő a korábbi tartós befektetési szerződés megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt a szolgáltatóval, és minden korábban lekötött eszköz hiánytalanul bekerül az új lekötési nyilvántartásba.
A szabály gyakorlati jelentősége, hogy például a magánszemély vagyonkezelő halála, a jogi személy vagyonkezelő megszűnése vagy a vagyonkezelő leváltása esetén sem keletkezik adófizetési kötelezettség a TBSZ lekötésének megszakadása miatt, ha az új vagyonkezelő teljesíti a fenti feltételeket.
Érintik az új szabályok a már létrejött bizalmi vagyonkezeléseket is?
A módosítások 2026. augusztus 31-én léptek hatályba, és főszabály szerint az ezt követően történő vagyonrendelésekre alkalmazandók.
A korábban létrejött bizalmi vagyonkezelések esetében továbbra is a vagyonrendeléskor hatályos szabályokat kell alkalmazni, ugyanakkor fontos kivételt jelentenek az ingyenes vagy kedvezményes használatba adásra vonatkozó új rendelkezések, amelyek az elfogadott törvény indokolása alapján a 2026. augusztus 30-át követő használatba adásokra is kiterjednek.
Adóhatósági vizsgálatok: kik kerülhetnek fókuszba?
A nyári adócsomag a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokhoz kapcsolódó adóhatósági vizsgálatokat is előírja.
Az ellenőrzések több lépcsőben valósulnak meg: elsőként a 2023. szeptember 12-ig létrejött jogviszonyok kerülnek vizsgálat alá, majd 2028 januárjától az ezt követően létrejött további bizalmi vagyonkezelések is az adóhatóság ellenőrzési körébe kerülnek.
Az adóhatóság az ellenőrzések során többek között vizsgálhatja a tanácsadóval történő kommunikációt, a szerződéstervezeteket, a szerződés tartalmát tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, a jogviszony időtartamát, a vagyonkezelő és a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett közötti kapcsolatot, vagyonrendelés és az első, tőkeként történő vagyonkiadás között eltelt időt és a vagyonkiadást kiváltó okot.
Az új ellenőrzési szemlélet egyik lényeges eleme, hogy az adóhatóság nem kizárólag a dokumentumok formai megfelelőségét vizsgálja, hanem az ügylet mögött álló célt is. A módosítás indokolásának logikája alapján ez különösen az olyan struktúrák kiszűrését célozza, amelyek elsődleges célja az adóelőny megszerzése, szemben a családi generációváltást vagy vagyonvédelmet szolgáló jogviszonyokkal.
Mivel minden vagyonkezelési struktúrát kötelezően ellenőrzés alá vonnak, ezért érdemes a már meglévő bizalmi vagyonkezeléseknél az alátámasztó dokumentumokat összegyűjteni annak érdekében, hogy megfelelően rekonstruálható és bizonyítható legyen a jogviszony célja, illetve az időközben bekövetkező változások is jól megismerhetők legyenek a revizor számára is – jelezte aszakértő.
Összegzés
A nyári adócsomag módosításai új keretek közé helyezik a bizalmi vagyonkezelés adózását, de nem írják felül annak családi vagyontervezésben és vagyonvédelemben betöltött szerepét. Bár bizonyos korábbi adóelőnyök megszűnnek vagy átalakulnak, a jogintézmény hosszú távú vagyonmegőrzést és generációk közötti vagyonátadást szolgáló funkciói továbbra is érvényesülnek.
A módosítások több lényeges kérdésben is kedvezőbbé vagy egyértelműbbé teszik a szabályozást. Ide tartozik a vagyonrendelő és közeli hozzátartozói általi ingyenes vagy kedvezményes használat adómentessége, a TBSZ számlák folytonosságának biztosítása a vagyonkezelő személyének változása esetén, valamint a kedvezményezett szerzési értékének meghatározása. Az ingatlanokra vonatkozó különös rendelkezések szintén jelentőséggel bírnak: az ingatlan későbbi értékesítésekor a kedvezményezett adózási helyzetét az eredeti vagyonrendelői szerzés időpontja is befolyásolhatja, ami a törvényi feltételek teljesülése esetén csökkentheti az adókötelezettséget.
Mindezek alapján a bizalmi vagyonkezelés továbbra is megfelelő megoldás lehet azok számára, akik vagyonuk hosszú távú megőrzését, családon belüli átadását és a következő generációk érdekeinek összehangolt biztosítását kívánják megvalósítani. Az új szabályozási környezetben ugyanakkor még fontosabbá válik a struktúra kialakításának és működtetésének körültekintő adótervezése, valamint az egyedi körülményekhez igazodó vagyonkezelési megoldások megválasztása.
Többek között erről a témáról és más érdekes jogi és adószakmai kérdésekről találhat videót a Crystal Worldwide Youtube-csatornáján, a Pénzügyi nyugalom szigetén:
