ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

"A GDPR-t nem lehet figyelmen kívül hagyni" – Bárkiből lehet adatvédelmi szakértő

Van olyan szerv Magyarországon, mely még ma is ragaszkodik az igazolványok lemásolásához, pedig azt igencsak megkérdőjelezik az adatvédelmi uniós előírások. A GDPR-t idén tavasszal tették kötelezővé, de az annak való megfelelés még sokáig eltarthat. Dr. Báldy Péterrel, az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Tágabb körben perelhetjük az “állam bácsit”, de érdemes alaposan felkészülni!

Ettől az évtől nagyobb eséllyel szerezhetünk gyógyírt, ha úgy érezzük, hogy egy állami döntés a jogainkat vagy a jogos érdekeinket sértette – ígéri az év elejétől hatályos új szabályozás azáltal, hogy nem kell fellebbeznünk egy közigazgatási határozat ellen, hanem közvetlenül a bíróságokhoz fordulhatunk. Az azonban nem változott, hogy továbbra is csak akkor kérjünk jogorvoslatot, ha alaposan meggyőződtünk az igazunkról.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

„Rendkívül változatos módokon lehet valakit bántalmazni egy munkahelyen”

A munkahelyi erőszak munkakörtől, pozíciótól és tevékenységtől függetlenül bárhol megjelenhet, ráadásul erősen egyéni, hogy ki mit tart bántalmazásnak, megítélése pedig országonként már Európában belül is jelentősen eltér. Dr. Hungler Sára, jogásszal, munkajogi szakértővel a munkahelyi bántalmazás kiterjedt jelenségéről beszélgettünk.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Jogellenesen rúgták ki? Ezt mérlegelje, mielőtt pert indít

Általában a munkavállalót érinti hátrányosabban, ha egy munkaviszonyt jogellenesen szüntetnek meg. Egyrészt az eltávolítása a fő jövedelmi forrásától fosztja meg, másrészt az életének, a társas érintkezéseinek egyik legmeghatározóbb közösségéből ragadja ki. Más kérdés, hogy az őket ért sérelmek miatt az utóbbi időben kevesebben indítanak pert, mivel nagyobb az esélyük arra, hogy új munkát találjanak, méghozzá gyorsan.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Friss hírek a brexitről: legszívesebben már a britek is visszalépnének?

2016 júniusában a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. Ez a hír akkor sokkolta a világot, senki nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet. Most már nincs visszaút, és egyelőre úgy tűnik, ebből jól nem jöhet ki az Egyesült Királyság. Mi a helyzet most? Hogyan jutottak idáig a britek? Milyen hatással lesz a kilépés Európára és Magyarországra? Dr. Arató Krisztinával, az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

„A gyereknek joga van a saját véleményéhez”

Szülőnek lenni elsősorban kötelesség, és másodsorban jog, ami azt jelenti, hogy a szülő akkor hivatkozhat a jogaira, ha már minden kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest nagyon keveset tudunk a gyerekek jogairól – állítja az ELTE ÁJK gyermekjogi képzésének vezetője, Szeibert Orsolya. Interjú.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Becsuknak még jó pár adózási kiskaput, de felezhető lesz a kiszabott adóbírság

A NAV-val együttműködő cégek a bírságolásnál is jobban járnak, a leányvállalataikat külföldi adóparadicsomban működtetők már kevésbé. Változnak az alultőkésítésre, szigorodnak az adóelkerülésre vonatkozó szabályok. Dr. Kecső Gáborral, az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékének adjunktusával az EU-s jogharmonizációról és a 2018-as adójogszabály-változásokról beszélgettünk.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Van, ami még a halálbüntetésnél is rosszabb

Míg a halálbüntetést 1990-ben eltörölték idehaza, addig a bíróság a súlyosabb bűnök elkövetőit életük végéig rács mögé dughatja, akár úgy, hogy onnan semmiképp nem szabadulhatnak. Ez a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, ami az EU-ban csak nálunk létezik. – Interjú dr. Lévay Miklós jogtudóssal, az ELTE ÁJK Kriminológia Tanszékének vezetőjével.

Az oldalon elhelyezett tartalmat egy független szerkesztőség írta az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar megbízásából, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.