Elektromos vagy belső égésű, esetleg mindkettő? Válaszút előtt az autógyártás
Éveken át szinte biztosra vehető volt, hogy az elektromos autók fokozatosan átveszik a hagyományos – benzin- és dízelüzemű – személyautók helyét. Az utóbbi időben azonban megtörni látszik a trend.
A világon gyártott összes autó 25 százaléka az Európai Unióban gördül le a futószalagokról. Az itt eladott autók kevesebb mint fele működik benzinnel. Ez azért is jelentős Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója szerint, mert míg az elmúlt tíz évben – leszámítva az utolsó kettőt – inkább a dízel felé tolódott a részarány, addig most az elektromosok és a plug-in hibridek piaci részesedése nő.
Más kérdés, hogy az elektromos autók eladásának múlt év közepéig globálisan töretlen, 30 százalék feletti éves növekedési rátája 2023-ban megbicsaklott. És bár tavaly közel 34 százalékkal nőtt az elektromos autók forgalomba helyezése az EU-ban, ez úgy jött ki, hogy az első félév közel 50 százalékos növekedését a második félévben stagnálás, sőt Németországban például már csökkenés követte. Az elektromos autók eladása egyébként az összes értékesítés 30 százalékát teszi ki.
Lépéskényszerbe hozza a gyártókat, hogy 2035-től már csak klímasemleges autókat lehet újonnan forgalomba helyezni. Azonban ez nem azt jelenti, hogy attól kezdve csak e-autókat lehet gyártani, illetve, hogy a belső égésű motort teljesen ki kell iktatni – mutat rá a CIB Lízing vezérigazgatója. Ráadásul ezt az irányelvet az akkori trendek alapján még 2026-ban felül fogják vizsgálni.
Az elektromos autók értékesítése erősen függ az állami támogatásoktól. Márpedig ezeket a legtöbb országban részben vagy teljesen kivezették. Utóbbira példa Norvégia, ahol Magyarország mellett egyedüliként csökkentek tavaly az újautó-eladások, ám a miénknél jóval nagyobb, 20 százalék feletti mértékben. De a támogatások kivezetése Németországban is padlóra küldte a szegmenst.
Ugyanakkor a politikai helyzet is komoly kockázatot jelent az elektromos autók elterjedésének. Donald Trump már kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén az USA-ban minél több belső égésű, benzinmotoros autót fognak gyártani, így ugyanis több munkahely teremtődik az autóipari városokban. A június 6-9. között esedékes európai parlamenti választásokon pedig a konzervatív pártok abba az irányba terelnék az unió vezetését, hogy az európai gyártók versenyképessége megőrzése érdekében a 2035-ös klímasemleges céldátumot tolják ki, vagy felejtsék el.
Magyarországon 2023-ban 23 százalékkal több elektromos autót helyeztek forgalomba, mint 2022-ben, 2021-hez képest pedig 35 százalékos volt a növekedés. Úgy, hogy az utóbbi egy évben, idén februárig semmilyen állami támogatás nem volt elérhető a magyar piacon.
Most már van, ám azt csak jogi személyek vehetik igénybe, és csak új autók megvásárlásához. Ráadásul a finanszírozás sem kecsegtető, hiszen e konstrukciókban a futamidő maximum 20 hónapos lehet, melyen belül a támogatott autónak tulajdonba kell kerülnie, ami azt jelenti, hogy csak a futamidő végén kapja meg a támogatást a finanszírozott ügyfél. Ennél kedvezőbb a cégeknek a nyíltvégű pénzügyi lízing, mely keretében az elektromos autó után is visszaigényelhetik az áfát, amely mértéke ráadásul jóval meghaladja a 20 hónapos konstrukció után járó állami támogatásét.
Az elektromos autók támogatási kerete egyébként nagyon bő, 30 milliárd forint. Az átlagos, 3 milliós támogatási összegek alapján ez körülbelül 10 ezer elektromos autó megvásárlásához elegendő, amelyet 2024. március 31-éig lehet felhasználni. Érzékeltetésül: tavaly összesen mintegy 5700 elektromos autót helyeztek forgalomba. Ebből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg meg fogják hosszabbítani e támogatás felhasználásának határidejét – véli Fekete Csaba.
A tartalom a CIB Bank megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. Előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
