Az elmúlt időszakban óriási felfutása volt a fintech szektornak. Minek köszönhető ez elsősorban?
Györffy Balázs: Ennek több oka is van. Amit kiemelnék, az maga a technológiai fejlődés. Az okostelefonok és a felhőalapú számítástechnika megjelenésével hirtelen sokkal olcsóbban és gyorsabban el lehetett juttatni a lakosságnak egy jó UX megoldást. Az első hullámban tipikusan olyan szereplők jelentek meg, amelyek egy konkrét területen kínáltak egyszerűbb, szebb, praktikusabb szolgáltatást. Erre hoztak létre egy startupot, majd egy applikációt.
Hogyan változott azóta a piac?
Gy.B.: A fintech-robbanás ezután következett. Miután azt látták a cégek, hogy az emberek szeretik azt az egy megoldást, amit kínálnak, elkezdtek egyre több szolgáltatást hozzáadni. Eközben a felhasználók viselkedése is változott: kezdetben izgalmasnak találták, hogy minden funkcióra van egy-egy saját app a mobilon, később azonban rájöttek, hogy szeretnének minél kevesebb alkalmazást használni napi szinten.
Magyarország része ennek a forradalomnak?
Gy.B.: Része, de kevésbé, mint szeretnénk. Magyarország elsősorban nem a közvetlenül fogyasztóknak szánt B2C appokban erős, inkább a mélyebb technológiai megoldásokban, amelyek a „motorháztető alatt” vannak. Ott van például az Intuitech, amely egyedüli közép-európai cégként a Mastercard Lighthouse fintech versenyt is megnyerte. Ők egy tipikus B2B fejlesztőcég, tehát a fogyasztók nem találkoznak velük, viszont számos ismert banknak és egyéb pénzügyi vállalatnak működtetnek rendszereket. Tehát ott vagyunk a világ fintech térképén, de sajnos nem olyan szinten, mint az északi vagy a balti országok.
Miért fontos egy ország számára, hogy a fintech szektora erős legyen?
Gy.B.: Erre az egyik legjobb példa Szlovénia. Ott alapították Európa egyik legrégebbi kriptotőzsdéjét, a Bitstamp-et. A cég sikere számos egyéb fejlesztést hozott az országba, például a kiberbiztonság vagy a digitális identitás terén. Azok, akik később elvándoroltak a cégtől, helyben újabb sikeres startupokat alapítottak. Ennek a folyamatnak köszönhető az, hogy ma Szlovéniában találjuk a kontinens egyik legerősebb kriptós ökoszisztémáját. Ez nyilvánvalóan élénkíti a gazdaságot és további lehetőséget biztosít a helyi szereplőknek. Továbbá segít abban, hogy egy kisebb, közép-európai ország is meg tudja tartani a tehetségeket, és kevesebben menjenek külföldre, például Nyugat-Európába dolgozni.
Mire lenne szükség ahhoz, hogy mi is rálépjünk a balti és északi országok, vagy éppen Szlovénia útjára?
Gy.B.: Ez egy nagyon komplex kérdés. Én azt látom, hogy Európa is kicsit azon gondolkodik, hogyan lehet lépést tartani a világgal. Szerintem a kulcskérdés a skálázhatóság és a nemzetközi piacra lépés. A Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve indén indítottunk egy versenyt, az Innovation Challenge-et, amit tervezünk folytatni a jövőben is. A diákok gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy kitalálnak egy startup ötletet, majd el kell kezdeniük összeadogatni, mekkora felhasználói bázist kell elérniük ahhoz, hogy nyereségesek legyenek. Hamar eljutnak a felnőtt magyar lakosság nagy százalékáig, és elkezdik vakarni a fejüket, vajon mennyire reális beírni, hogy minden harmadik magyar ezt az appot fogja használni. Ezért fontos már az első pillanattól kezdve úgy felépíteni az ötleteket, hogy azok nemzetközi szinten is skálázhatók legyenek, és a magyar cégek exportképessége is erősödjön. Ebben igyekszünk segíteni a különféle programjainkon keresztül.
Milyen jellegű ez a segítség?
Gy.B.: A cél, hogy a korai fázistól a nemzetközi terjeszkedésig támogassuk a pénzügyi szolgáltatások megújításáért, illetve digitalizálásáért dolgozó innovatív vállalkozásokat. A Mastercard egy olyan globális rendszert működtet, amelyhez a világ 200 országában bankok és elfogadóhelyek kapcsolódnak. A CNBC globális fintech-listáján szereplő vezető digitális fizetési és neobank-cégek több mint 80%-ával működünk együtt. Ha valaki rajtunk keresztül be tud kerülni ebbe a rendszerbe, mi a világ bármelyik pontján be tudjuk őt mutatni a legfontosabb szereplőknek. Ennek köszönhetően már számtalan sikeres együttműködésünk volt.
Hogyan kell ezt a gyakorlatban elképzelni?
Gy.B.: Miután a már említett Intuitech megnyerte a Mastercard Lighthouse-t, kinyíltak előttük az ajtók. A program végére már megvoltak az első pilotjaik és a szerződéseik a helyi finn és svéd bankokkal. Ezért is fontos, hogy a globális startup inkubációs programjaink a magyar fintech szektor szereplői számára is elérhetők. De ott van egy másik programunk, a Start Path, amely a 2014-es indulása óta több mint 500 startupot támogatott több mint 60 országból. Összesen pedig több mint 15 ezer üzleti kapcsolat létrejöttét segítettük elő a startupok és az ökoszisztéma partnerei között. Szeretném még kiemelni az Engage programunkat is, amelynek partnerhálózata csak 2023-ban több száz üzleti megállapodást kötött, és közel 500 millió kártyát vitt piacra Mastercard-megoldásokkal. És ott van még a Product Express programunk is, amely lehetővé teszi, hogy a fintech cégek akár 15 nap alatt elindítsanak egy kártyaprogramot.
Nemrég tartotta meg a Mastercard az idei Fintech Connect-et. Milyen tanulságokat lehetett levonni a szakmai beszélgetésekből?
Gy.B.: Ennek a rendezvénynek a jelentőségét az adta, hogy bár eddig is voltak pontszerű startupos együttműködéseink, most először sikerült Magyarországon struktúráltabb körülmények között bemutatnunk, mit tudunk kínálni a startupoknak. A másik fontos elem a gyakorlati példa ereje volt. A visszajelzések alapján a résztvevők számára nagyon hasznos volt hallgatni már befutott startupvezetőket őszintén beszélni arról, hogy milyen a sikert belülről megélni, és mekkora ráfordítást, befektetést igényelt a projektjük.
Mint minden technológiához kapcsolódó iparág, a fintech világ is folyamatos átalakuláson megy keresztül. Milyen kihívások várnak a piaci szereplőkre a közeljövőben?
Gy.B.: A fintech szektor egyre inkább egy érettebb korszakba lép, ahol nem az egy-egy látványos megoldással rendelkező appok, hanem sokkal inkább a komplex ökoszisztémák dominálnak. Egyesek már olyan szuperappokat vízionálnak, amelyekben az emberek egy platformon intézik a pénzügyeiket, rendelnek ételt és taxit, illetve foglalnak mozijegyet. A másik trend, amely szerintem fel fogja forgatni az iparágat, az az AI ügynökök kereskedelmi felhasználása. Már most is azt látjuk, hogy az emberek AI chatbotokat hívnak segítségül vásárlás előtt. Innen már csak egy lépés, hogy magukat a vásárlásokat is el tudjuk végeztetni AI ügynökökkel. Ha ez megvalósul, az alapjaiban fogja megváltoztatni a kereskedelmet.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Mastercard megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
