Reagált Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár arra a tervre, amely szerint a jövőben háromsávossá bővítenék az M7-es autópályát Budapest és Székesfehérvár között. Az elképzelés szerint – amelyet a feol.hu beszámolója szerint a Magyar Közút Zrt. Fejér vármegyei területi igazgatója ismertetett – a Balaton felé vezető oldalt az M0-tól a balatonvilágosi csomópontig, a másikat pedig Balatonvilágostól és Székesfehérvárig bővítenék egy újabb forgalmi sávval.

Vitézy jelezte: nem ért egyet az elképzeléssel, egyrészt amiatt a jól ismert összefüggés miatt, amely szerint minél több sávra bővítenek egy ilyen utat, annál nagyobb lesz az autóforgalom.

Szerinte, ha a döntéshozók fenntarthatóan szeretnének javítani a Balaton elérhetőségén, akkor

az autópálya harmadik sávjának sok tízmilliárdos kiépítése helyett a vasútvonalat kellene villamosítani Balatonfüredtől Tapolcán át Keszthelyig, kétvágányos fővonallá fejleszteni a 30-as vonalat Szabadbattyánon túl is a Balaton felé, sebességemeléssel már Székesfehérvártól, bővítve mindkét parti vonal kapacitását és befejezni a Déli Körvasutat Budapesten”.

Ezt részben arra alapozza, hogy „egyre nő az igény a vonatozásra, mind az áru-, mind a személyforgalomban kritikus kapacitáshiány látszik a fővonalakon és Budapest térségében, és minden létező közlekedéspolitikai, környezetvédelmi, klímavédelmi, tájvédelmi racionalitás is a vasút fejlesztése mellett szól”.

Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy „az M7-es, ahogy a legtöbb esetben minden autópálya, akkor torlódik szisztematikusan (azaz nem baleset vagy felújítás miatt), ha egy fontos csomópont kapacitása kicsi (lásd Fehérvárnál a 8-ast) vagy ha a fogadó nagyváros (Budapest) egyszerűen nem tud több autót fogadni és a városi utak visszatorlasztanak. Ezekre a főpályán történő sávbővítés nem ad megoldást.”

Úgy látja, hogy az M7-es szélesítését a Balaton felé elsősorban azok szeretnék, akik balatoni hétvégékre tartanak péntek este és szombat reggel.

Szerinte a vasút a Balaton felé „ma már elég versenyképes időben és kényelemben is”, tény azonban, hogy

további fejlesztések szükségesek lennének, mert már ma is kimerült a vasút kapacitása (és akkor még a diszkont-vármegyebérlet idén nyári hatásait nem is láttuk)”.

A kapacitáshiány oka elsősorban, hogy a tó déli partján a néhány éve befejezett felújítás „kevéssé volt előrelátó, a szakaszosan egy vágányos vonal kapacitása néhány év alatt mára ismét kimerült. Az északi parton pedig a kevés kitérős egyvágányos kialakítás mellett általános a vonal kapacitáshiánya és Balatonfüreden túli szakaszán a villamosítás késedelme is mozdonycserét, késéseket okoz” – magyarázta.

A sztráda ezen részének bővítése korábban is felvetődött már, ám 2018 augusztusában Palkovics László, aki akkor az azóta már nem létező Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezette, lehűtötte a kedélyeket. Az M1-nek azt nyilatkozta, hogy „egyelőre a Balaton felé vezető autópálya-szakaszon nem tervezi a kormány harmadik sáv építését, ugyanis a Balaton lefelé menő forgalom időben sokkal jobban eloszlik a tapasztalatok szerint. Általában csütörtök estétől szombat délutánig utaznak arrafelé a legtöbben, a főváros irányába azonban szinte egyidőben, vasárnap délután kelnek útra az emberek. Budapest felé pedig már megvan a harmadik sáv Székesfehérvártól”.

Annyi vonatot ütnek ki a szabálytalan autósok, hogy a MÁV-nak döntenie kell, hol álljon le a forgalom

Két súlyos gond ért össze a MÁV-nál: az elmúlt hónapokban a motorvonat-állomány tizede milliós javításra szorult balesetek után, az alkatrészek viszont Ukrajnából és Oroszországból csak akadozva érkeznek. Emiatt már van is olyan vasútvonal, ahol több mint három héten keresztül nem tudtak vonatot forgalomba állítani.

(Nyitóképünk illusztráció.)