600 terabyte – 600-szor 1024 megabyte, azaz 614 400 megabyte – adat keletkezik egyetlen Forma–1-futamon, és ezt a hatalmas, sok millió adatpontból érkező információmennyiséget úgy kell eljuttatni a versenyző csapatokhoz és a nézőkhöz, hogy közben lehet zivatar vagy éppen 40 fokos forróság, ami köztudottan nem használ a számítógépeknek.
Az évente világszerte 1,6 milliárd nézőt vonzó F1 a világ legnagyobb távközvetítése: azt, hogy mi kerül adásba, az angliai főhadiszálláson döntik el, és az információk két másodperc alatt oda-vissza megjárják a néha sok ezer kilométeres távolságot. Pedig bőven van miből válogatni a központban: a futamokat egyebek mellett 28 rögzített ultra HD-s kamerával, hét mozgó kamerával, valamint több tucat fedélzeti kamerával követik, a pályán és mellette 160 mikrofon rögzíti a hangokat, s persze a versenyautókba telepített számítógépek is ontják az információkat. Például adatokat arról, hogy hány G-s terhelés éri a pilótákat a kanyarokban, milyen erővel nyomják a gázt, illetve a féket, és hogy hogyan használják a kormányt. A rögzített eszközök közötti összeköttetést 60 kilométernyi száloptikával biztosítják, az órák pedig tízezred másodperces pontossággal mérik az időt.
Kezd teret nyerni a mesterséges intelligencia is, egyelőre részben arra vetik be a fénysebességgel fejlődő technológiát, hogy javítsák a mozgó kamerák által közvetített felvételek színeit. De ahogy Chris Roberts, az F1 informatikai igazgatója a HVG-nek elmondta: hosszabb távon a közvetítés személyre szabása is fontos cél: ha valaki meglátogatott egy futamot, vagy kiderül róla, hogy kinek szurkol, illetve milyen F1-terméket vásárol szívesen, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy miképpen lehet személyes kapcsolatot kialakítani az adott F1-rajongóval a különféle közösségi oldalakon.
Az a sebesség is figyelemre méltó, amellyel felépítik, majd lebontják a péntektől vasárnapig, a futam végéig létező „F1-várost”: a munka tíz nappal a futam előtt kezdődik, s csütörtökre minden készen áll: a csapatok helyi főhadiszállásait 18-20 óra alatt építik fel – majd vasárnap feleennyi idő alatt bontják le –, s hasonlók a határidők a technikai háttér és a közvetítés feltételeinek megteremtésében is. „Nincs idő a problémákra, mindennek mindig százszázalékosan kell működnie, ezért jó az együttműködésünk a Lenovóval” – magyarázta Roberts. Ráadásul olyan gyors a fejlődés, hogy egy-egy versenyév végén már részben mások az eszközök, mint az első hetekben.
Az F1 mellett a Lenovo is profitál az együttműködésből. Ahogy Lara Rodini, a cég szponzorációs igazgatója és Lukács Anita, a Lenovo magyarországi ügyvezetője elmondta: hatalmas kihívás a legnagyobb technológiai felkészültséget követelő sportág számítástechnikai hátterét megteremteni és működtetni. Mindezt úgy, hogy semmi titkos berendezés nincs a futamokon, a Lenovo ugyanazokat a komputereket és szervereket használja, amelyek elérhetők valamennyi vásárló számára. Miközben az F1 egyfajta innovációs tesztpálya a Lenovo számára, az is igaz, hogy az F1-gyel kezdett globális partnerség a márka hírnevét és ismertségét is tovább emeli: a vállalat által idézett kutatás szerint az F1-rajongók körében a Lenovo a legnépszerűbb számítógépes márka.
A Lenovo egyébként évente két futamot „vesz a nevére”, az egyik idén a Magyar Nagydíj. Ennek egyik fő oka az, hogy az ország fontos a cég számára: Üllőn már működik a Lenovo első európai gyára, és a térségben itt ad munkát a legtöbb alkalmazottnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
