A Dacia 2010-ben dobta piacra első igazi szabadidő-autóját, a Dustert, mely remek ár/érték arányú típusból 2017-ben jött ki a második-, tavaly pedig a harmadik generáció.
Utóbbi adja az alapjait az idén forgalomba került nagyobb testvérmodellnek, az igen zsúfolt B helyett immár a dinamikusan növekvő C SUV szegmensben hadrendbe állított Bigsternek.
Jól hangzik, hogy a Bigster minden korábbinál nagyobb és nem mellesleg erősebb is lett, ez azonban könnyen kikövetkeztethető módon magasabb árat is jelent.
Kérdés, hogy vajon jól tette-e a Renault román márkája, hogy számára eddig ismeretlen terepre merészkedett, és hogy a piac vajon hogyan fogad egy olyan új Daciát, melynek ára adott esetben már a 12 millió forintot nyaldossa. Tesztre fogtuk a Bigster legerősebb, 155 lovas normál hibrid verzióját.


Big brother
A Dusterhez képest csak 4,5 centiméterrel nőtt a tengelytávolság, de a teljes hossz 22,7 centiméterrel gyarapodott, vagyis a Bigster jelentősen nagyobb a kiindulási alapmodellnél.
A testvérek között dizájn fronton az eltérő lökhárítók jelentik a legfontosabb különbséget, illetve a hátsó ajtó övvonala, mely a frissebb jövevény esetében nem emelkedik, hanem teljesen vízszintes.


A Duster és a Bigster nagyon hasonló hangulatú, megegyező szélességű és magasságú divatterepjárók, és az utóbbi úgy lett nagyobb, hogy közben a szemrevaló formaterv szerencsére semmit sem csorbult, illetve a tömeg is csak 40 kilogrammal nőtt.
Az első terepszög nem változott, azonban a betoldások miatt a középső- és a hátsó terepszög némileg romlott, így a kettő közül egyértelműen a kompakt Duster viselkedik ügyesebben, ha elhagyjuk az aszfaltozott utakat.
A kerekek kiviteltől függően 17-19 colosak, vagyis 1 collal nagyobbak a Duster kerekeinél.


El lehet férni benne?
A Dusterhez hasonlóan hasznos YouClip kiegészítőkkel megspékelhető utastérben felhasznált műanyagok javarészt kopogósan kemények, egyedül a könyökünk alatt található némileg puhább felület, azonban a formatervre és az ergonómiára nem lehet panasz.
A hagyományos nyomógombokat felvonultató kormány mögötti digitális műszeregység 7-ről 10 colra nőtt, a 10,1 colos infotainment kijelző viszont ismerős lehet a Dusterből.
A rádió néha furcsa módon lefagyott a tesztautóban, ellenben remek dolog, hogy a klíma sokak örömére hagyományos fizikai kezelőszerveket vonultat fel, és most először nemcsak kétzónás légkondit, hanem hűthető középkonzolt is kapunk.


Elöl értelemszerűen nem változott a helykínálat, hátul viszont hatalmas lett a lábtér: egy 184 centiméter magas sofőr mögött egy hasonló méretű utas kényelmesen elfér.
A 40:20:40 arányban osztott hátsó üléstámlák közül a középsőt előre hajtva két italtartót és két mobiltartót varázsolhatunk elő. Az amúgy sem rossz térérzeten az 500 ezer forint ellenében rengeteg fényt beengedő hatalmas panoráma üvegtető javít tovább, mely 57 centiméter hosszúságban ki is nyitható.
Az elektromos mozgatású csomagtérajtó felnyitását követően 546 liternyi cókmókot pakolhatunk a kocsiba (lágyhibrid: 667 liter), a 8,1 centiméterrel hosszabb raktér mérete kiviteltől függően 100-150 literrel nőtt a Dusterhez képest.


A hátsó üléstámlák közel vízszintbe történő ledöntésével 1,8-1,9 köbméteres csomagtér alakítható ki, ami komoly fegyvertény.
A hivatalos leleplezést megelőzően sokan 7 személyes Dusterként emlegették a Bigstert, melyről aztán kiderült, hogy változatlanul csak 5 üléses kivitelben készül.
A gyár képviselőinek indoklása szerint a két plusz ülés miatt feleslegesen nagyobb és nehezebb lett volna a Bigster, ráadásul felmérések szerint a vásárlóknak mindössze 10 százaléka igényelné a 7 személyes kivitelt.
Számukra pedig ott a Dacia kínálatában a már 8,3 millió forinttól elérhető 7 üléses Jogger.


A legerősebb
Míg a szocialista korszakban 50-70 lóerő magasságában teljesítettek a Daciák, addig az újkori leszármazottjaik esetében egészen a közelmúltig 150 lóerő jelentette a plafont. Ennyire volt képes az előző Duster legizmosabb és alig 1,2 tonnás verziója a maga 1,3 literes 4 hengeres turbós benzinmotorjával.
És most itt a Bigster csúcsmodellje, mely további 5 lóerővel emeli a tétet, igaz ehhez már hibrid hókuszpókuszt is be kell vetnie az 1450 kilogramm körüli tömegű újdonságnak.
A szupermodern hajtáslánc „szíve” egy a hasonló Dusterben lévőnél 200 köbcentivel nagyobb, 1,8 literes 4 hengeres szívómotor, mely 109 lóerős, illetve 172 Nm-es produkciót ad elő (Duster: 94 lóerő, 148 Nm).


A 49 lóerős és 205 Nm-es villanymotor változatlan formában lett átemelve, végeredményképp pedig 15 lóerővel combosabb összteljesítményt kapunk, mint a Duster esetében.
A városi használat esetén akár 80 százalékban elektromos működést lehetővé tevő rendszer szerves részét képező akkumulátor 1,4 kWh kapacitású.
A 9,7 másodperces 0–100-as szintidő és a 180 km/h végsebesség korrektnek mondható, az viszont némi megszokást igényel, hogy a hibrid technika adott esetben éppen akkor bégeti a motort, amikor mi lelépünk a gázpedálról.


A zajszint a Dusterénél vastagabb szélvédőnek és oldalüvegeknek köszönhetően némileg alacsonyabb lett, a fordulókör átmérője pedig mindössze 9 centiméterrel gyarapodott változatlan kormány-áttételezés mellett – a meglehetősen szintetikus érzetű kormány két végállása között 2,8-at kell tekerni.
A futómű és a fék alapvetően jól eltalált hangolásán nem változtattak a fejlesztők, hátul pedig csak akkor található dob- helyett tárcsafék, ha elektronikus rögzítőfékes példányhoz van szerencsénk.
A 4,6 literes gyári átlagfogyasztást nem lehetetlenség hozni a gyakorlatban, mi végül 5,1 literes értékkel zártuk a teszthetet, ami igen korrekt eredmény.


Házon belüli alternatívák
A Bigsterben érhető el először a gyártó lágyhibrid LPG hajtása, mely a Duster lágyhibrid megoldás nélküli LPG kivitelétől eltérően nem 1, hanem 1,2 literes 3 hengeres turbós benzinmotorra épül, és 100 helyett 140 lóerős produkciót ad elő.
Úgy, hogy a dupla üzemanyagtartály révén akár dízelesen hatalmas, 1400 kilométeres hatótávot is képes biztosítani.

Ugyanez a motor LPG nélküli kivitelben szintén 140 lóerőt tud, és ha összkerékhajtással kérjük a Bigstert, akkor 130 lóerő áll a rendelkezésünkre.
A 48 V-os lágyhibrid kivitelek közös vonása a 0,8 kWh kapacitású akkumulátor és a hatfokozatú kézi váltó – automatával kizárólag a normál hibrid készül, dízel pedig a Dusterhez hasonlóan a Bigsterből sem érhető el.

Konklúzió, árak
Aki eddig esetleg csak azért nem csapott le egy új Dusterre, mert azt némileg kicsinek érezte, az most nyugodt szívvel beruházhat az eggyel nagyobb méretű, praktikusabb és erősebb Bigsterre, ami persze többe is kerül az alapjait adó modellnél.
Cikkünk írásakor 9,2 millió forinton nyit Bigster, mely összeg ellenében egy 140 lovas lágyhibrid vezethető haza essential alapfelszereltséggel. Eggyel magasabb expression szinten 11 millió forinttól indul a 130 lóerős lágyhibrid összkerekes verzió, és ugyanennyit kérnek a 155 lóerős hibridért is.
A hozzánk érkezett hibrid tesztautó journey felszereltségi szint mellett 11,7 millió forintos listaárral rendelkezik.

Viszonyításképp, a Duster 100 lóerős gázos alapmodellje 7 millió forintba kerül, a 130 lovas lágyhibrid 8 millió forinton nyit, a 140 lóerős hibrid pedig minimum 9,5 millió forint kifizetését követően állítható be a garázsunkba.
A hasonló méretű koreai divatterepjárók 11-12 millió forintos alapárral bírnak, a német és japán riválisok pedig 15 millió forint magasságában fociznak, tehát bár olcsónak nem nevezhető a Bigster, ár/érték arány fronton mégis igen korrekt ajánlatnak tekinthető.



