2005-öt írtunk, amikor a Toyota előrukkolt a városi kisautók között jegyzett apró Aygo első generációjával, melyet 2014-ben követett a második nekifutás, és a kettőből összesen nem kevesebb mint 1,4 millió példány talált gazdára 2022-ig.
Három évvel ezelőtt aztán megérkezett az enyhén szabadidő-autósra faragott Aygo X, melynek jelentősen felfrissített legújabb hibrid változatát Firenze környékén próbáltuk ki.
Ugyanitt vezettük továbbá a méret tekintetében a Yaris Cross és a C-HR közé beékelődő vadonatúj Urban Cruisert. A tisztán elektromos kompakt crossover lényegében nem más, mint egy Toyota-emblémás Suzuki eVitara.


Toyota Aygo X
A ráncfelvarrások ritkán hoznak annyi változást, mint amennyit a legújabb Aygo X-en felfedezhetünk. Ezúttal nem egyszerűen csak a fényszóró, a hűtőrács és lökhárító lett más, hanem jelentős mértékben megváltozott például a kocsi hossza is.
Az újdonság immár 3,77 méter hosszú, vagyis 7,6 centiméterrel méretesebb az elődjénél, de még így is 16,4 centiméterrel kompaktabb a nagytesónak tekinthető Yarisnál.
A növekmény teljes egésze az első túlnyúlás környékén keresendő, és annak tudható be, hogy a teljesen új hajtáslánc egyszerűen csak ily módon fért el a frontrészben. Szerencsére az európai dizájnerek ügyes munkát végeztek, az életciklus felénél meghosszabbított első szekciónak egyáltalán nincs izzadságszaga.


Az Aygo X továbbra is egy igen rövid városi kisautó, mely egyedül talán csak a 2008 és 2015 között gyártott kétajtós IQ mellett tűnik nagynak.
Utóbbiból egyébként meglepően sokkal találkoztunk Toscanában, ahol ugyancsak szép számmal képviseltetik magukat az utakon a kicsi Smartok és a régi Lancia Ypsilinok, illetve a jó öreg Fiat Panda 4x4-ek.
Megújult többek közt a műszerfal és a középkonzol, a kormány mögött 7 colos digitális műszeregység váltotta a 4,3 colos elődjét, az infotainment kijelző kiviteltől függően 9-10,5 colos képátlójú, modernizálták a klímavezérlő panelt, és a hagyományos kézifékkart száműzték a fedélzetről.


Továbbra is sok a kopogósan kemény műanyag, a kormány csak magasságában állítható, és hiányzik a középső kartámasz, a jobb hangszigetelésnek köszönhetően viszont javult az utazási komfort.
A négyszemélyes Aygo X-ben elöl kényelmesen el lehet férni, hátul viszont igen szűk a lábtér, illetve a hátsó oldalablakok nem ereszthetők le, hanem csak billenthetők. Remek extra a hátrafelé elektromosan eltolható vászontető, mely már-már kabriós életérzést biztosít.


A legfontosabb változás, hogy az 1 literes, 3 hengeres szívó benzinmotort egy hibrid technikával megspékelt 1,5 literes egység váltotta, mely egyenesen a Yaris/Yaris Crossból érkezett. A 91 benzines és 80 villanyos lóerőből 116 lovas maximális teljesítmény adódik össze, ami jelentősen több az eddigi 72 lóerőnél.
A 14,8-14,9 másodperces 0–100-as szintidő 9,2 másodpercre olvadt. Az új Aygo X igazi rakéta az elődjéhez képest, még akkor is, ha a tömege 140 kilogrammal gyarapodott.
Ebből 12 kilogrammot tesz ki a hátsó ülés alá rejtett 4,3 Ah-s kis akkumulátor, mely rövidebb távokon villanyautóvá varázsolja a változatlanul 231-829 literes csomagterű kis hibridet.


Kézi váltó nincs többé, a fokozatmentes e-CVT-erőátvitel bégetős karaktere némi megszokást igényel, de bőven együtt lehet élni vele. A vezetési élmény messze jobb a kategóriaátlagnál, amiben többek közt a finomhangolt futóműnek és kormányzásnak is komoly szerepe van, a megfelelő lassításról pedig négy tárcsafék gondoskodik.
Az 1090 kilogrammos új Aygo X nemcsak városban, városon kívül is agilisan viselkedik, és az Eco, Normal, illetve Power üzemmódok közül a középső passzol hozzá a legjobban.
A gyártó 3,7 literes átlagfogyasztást ígér, amit tapasztalataink szerint a gyakorlatban nem nehéz alulmúlni. Az olaszországi menetpróbán 2 és 4,9 liter között mozgott a fogyasztás, és a nagy átlag sokkal közelebb állt a 3-hoz, mint a 4 literhez.


Most először GR Sport kivitelben is készül a legkisebb Toyota, mely elsősorban exkluzív mustársárga fényezéséről, fekete gépháztetejéről, illetve egyedi hűtőrácsáról és felnijeiről ismerszik meg.
A normál kivitelhez képest sportosabb hangvételű lett a felfüggesztés és a kormányzás, ami a kiváló minőségű toszkán utakon maga az áldás, Magyarországgal azonban inkább a kicsit lágyabb alapmodell kompatibilis.
A GR Sport kormány és ülések remek minőségűek, bár megjegyzendő, hogy a GR Sport ülés csak a kevésbé csúszós felület tekintetében tér el az ugyanolyan oldaltartású és szintén integrált támlás normál ülésektől.


Extra teljesítményt sajnos nem kapunk a GR-logós verziótól, vagyis a jól ismert hibrid hajtáslánc 130 lovas verziója az eggyel nagyobb Yarisok kiváltsága marad.
Míg a 72 lóerős kifutó Aygo X készleten lévő kézi váltós akciós alapmodelljei 6 millió forintos áron kelletik magukat, addig a 116 lóerős újdonság minimum 7,5 millió forint kifizetését követően vezethető haza, a GR Sport pedig 9,6 millió forinton nyit.
Nem kis összegek, de az Aygo X még így is érezhetően olcsóbb a 8,8 millió forinton nyitó Yarisnál, illetve a 9,5 millió forinttól fogható Yaris Crossnál.


Toyota Urban Cruiser
Jó ideje nyílt titok, hogy a Toyota és a Suzuki igen szoros együttműködést folytat egymással, aminek a gyümölcse például az átbrandelt Toyota Corolla kombiként felfogható Suzuki Swace, illetve a Suzuki Across, amely egy egyszerűen átsminkelt Toyota RAV4.
Jelen tesztalanyunk esetében viszont fordított a helyzet, a Toyota Urban Cruiser ugyanis egy minimálisan átkozmetikázott Suzuki eVitara. Mivel utóbbit a közelmúltban részletesen bemutattuk, ezúttal csak érintőlegesen foglalkozunk a tőle minimálisan különböző Toyota testvérmodellel.
A Yaris Crossnál 14 centiméterrel hosszabb újdonság ugyanabban az indiai, Gudzsarátban található Suzuki-üzemben készül, ahol az eVitara. Mások a fényszórók, a hűtőmaszk és a lökhárító, valamint a logók, de ezt leszámítva lényegében tökéletesen megegyezik egymással az eVitara és az Urban Cruiser.


Az utastérben felhasznált anyagok csak minimálisan jobb minőségűek, mint amilyenekkel a jelentősen olcsóbb Aygo X-ben találkozhatunk, a helykínálat viszont fényévekkel jobb, és remek dolog, hogy a hátsó ülések sínen tologathatók előre-hátra.
A 144 lóerős, fronthajtásos alapmodell 49 kWh kapacitású akkumulátora 344 kilométeres WLTP-hatótávolságot tesz lehetővé, a 174 lovas, szintén elsőkerék-hajtású kivitel 61 kWh-s telepe pedig 426 kilométeres hatótávval kecsegtet.
Az olasz menetpróbán a 174 és 65 lóerős villanymotorokkal felvértezett, 184 lóerős összteljesítményű, összkerekes verziót tettük próbára.


A 7,4 másodperces 0–100-as gyorsulású topmodell menetteljesítményei és vezethetősége igen meggyőző, az Autobahnon viszont már karcsú lehet a többi verzióhoz hasonlóan 150 km/h-ra korlátozott végsebesség.
Az 1,9 tonnás crossover a nagyobbik aksival elvileg 395 kilométert tud megtenni egy töltéssel, a gyakorlatban azonban ugyanúgy sokat fogyaszt, mint az eVitara. A műszerfalon gyakran láttunk 30 kWh-s fogyasztási értéket, melynél nagyobbat érdekes módon nem tud megjeleníteni a rendszer.
Az átlagfogyasztás végül 23 kWh-ra jött ki autópályázás nélkül, részben dimbes-dombos útvonalon, 10-13 fokos külső hőmérséklet mellett 19 fokra állított klímával. Ez pedig mindössze 265 kilométeres gyakorlati hatótávot jelent.


Az elöl-hátul tárcsafékes Urban Cruiser igazi ütőkártyája az átlagnál fejlettebb terepjáró képességekben rejlik, ami nem is feltétlenül a 18 centiméteres hasmagasságnak, inkább a fejlett dupla motoros AWD-rendszernek tudható be, mely még normál gumik esetén is kiválóan teljesít laza talajú terepkörülmények mellett.
Kár, hogy a rekuperáció mértéke nem állítható kormány mögötti fülekkel, hanem csak menüben és körülményes módon, ezenkívül pedig a lassú szoftver és a gyatra minőségű tolatókamera sem nyerte el a tetszésünket.

Ebben a kategóriában már illene elektromos mozgatású csomagtérajtóról gondoskodni, de hogy valami pozitívumról is szót ejtsünk, az ezúttal nem Infinity, hanem JBL gyártmányú hifi a vártnál szebben szól.
A magyar árakat sajnos csak márciusban fedik fel, és az első ügyfeles autók várhatóan csak nyáron érkeznek majd meg a hazai kereskedésekbe.
A Suzuki eVitara 12,9-16,7 millió forintba kerül jelenleg Magyarországon, és a Toyota Urban Cruiser ennél várhatóan valamivel drágább lesz. A Toyota brand erősebb a Suzukinál, de az Urban Cruisernek így sem lesz egyszerű dolga ebben az egyre zsúfoltabb piaci szegmensben.






