A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.
Néhány magát produkáló embert leszámítva nem látott "zavaró jelenséget" az informátor.
Nem tekinti magát közszereplőnek a kormánymédiában is rendszeresen szereplő Georg Spöttle, így a kommunista rezsim titkosszolgálati iratait őrző levéltárban egyelőre nem lehet betekinteni az esetlegesen róla keletkezett dokumentumokba. Egyelőre Bogár László közgazdásszal, és egy oroszpártinak tartott, ismert külpolitikai újságíróval, Stier Gáborral kapcsolatban is falakba ütköztek azok a civilek, akik az érintettek múltjára kíváncsiak. Korábban ugyanígy hárított Nógrádi György, valamint a fideszes sajtó bulvárpápája, Ómolnár Miklós is.
A fideszes médiából jól ismert Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és a fideszes médiát alakító Ómolnár Miklós bulvárpápa sem tartja magát közszereplőnek, így akadályozva azt, hogy civilek hozzáférjenek az állambiztonsági levéltárban a róluk esetleg megtalálható anyagokhoz. A civilek a bírósághoz fordultak, Nógrádi esetében első fokon már ki is mondta a Fővárosi Törvényszék, hogy közszereplő. Ómolnár Miklósról később születhet döntés.
A meglepett tartótisztnek hosszasan kellett beszélnie ügynökének a jelentésírás rejtelmeiről.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint a továbbiakban a Beatrice frontemberét már nem kezelték ellenséges személyként.
Persze az ügynök nem egy rajzfilmfiguráról, hanem a neki hangot kölcsönző Harkányi Endre színészről jelentett.
A popcézár egy németországi úton tüntetett el a magyar zenekarok napidíjából pár márkát.
“Lengyel Zsolt” álnéven szerepel a szocialista kémelhárítás beszervezési kartonján a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biológus. Karikó Katalin szerint fenyegetéssel vették rá, hogy aláírja a dokumentumot, egyetlen jelentést sem írt.
Bogárdi Jánoson nem találtak fogást, úgy élt, hogy nem volt mivel zsarolni, így aktáját azzal zárták: „Operatív szempontból nem használható”.
Az egykori legendás gitáros, Radics Béla durván beszólt az Illésnek és az Omegának – mindezt egy ügynöki jelentésből tudhattuk meg.
Idén ünnepeljük a rendszerváltás 30 éves évfordulóját, aminek velejárója volt a hírhedt III/III-as ügyosztály megszüntetése is. A magyar titkosszolgálat az utolsó pillanatig gyártotta a jelentéseket, de hiába volt minden pártban ügynökük, tehetetlenek voltak – erről beszéltünk Gyarmati György történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának volt igazgatójával.
A színész szereltette le a vörös csillagot a János-hegy tetején álló Erzsébet-kilátóról.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Történelemtanárok Egylete várja a visszaemlékezőket, valamint azokat is, akiknek maradt valamilyen írásos, képi vagy tárgyi emléke az 1988-as tüntetésekről.
Görbe Nóra koncertjén például a zenekar tagjainak pólóján 56-os szám volt.
Az Országgyűlés egyik utolsó döntése volt, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülhetnek azok a mágnesszalagok, amelyeken a Kádár-rendszer utolsó éveinek állambiztonsági információit tárolták. Ha megkapják a mágnesszalagokat, akkor azonosíthatók lesznek az eddig csak fedőnéven ismert ügynökök. Kónyáné Kutrucz Katalin, a levéltár főigazgató-helyettese szerint nem jó ötlet nyilvánosságra hozni a hálózati nyilvántartást.
Több lényeges ponton átírja a 2003-as ügynöktörvényt a Fidesz által benyújtott módosító.
Filozófus fedőnéven jelenthetett a protestáns egyházi élet szereplőiről az a Lehel László, aki ma az államnál és a kormánynál igen jól pozícionált Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója. Beszervezési dossziéja szerint "a szocialista rendszerrel szemben lojális, a hálózati munkát szívesen vállalta". Jelentései azonban nem kerültek elő.
Miközben a Fidesz évtizedek óta fékezi, hogy kiteregessék a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok szennyesét, Orbán Viktor most meglepő javaslattal állt elő. Szerinte semmit sem szabad kitakarni a régi dokumentumokból, és a rendszer áldozatai döntsék el, mit hoznak nyilvánosságra. Megnéztük, hogy a Bayer Zsoltnak adott interjúban bedobott ötlet milyen következményekkel járna, és hogy végül kiderülne-e, hogy kik voltak a besúgok és a kémek?
A jobbikos Sneider Tamás kikéri a róla szóló iratokat, és azokat hiánytalanul a nyilvánosság elé tárja - ígéri. Bár még diák volt, meggyőződése, hogy jelentések és hatósági iratok születtek róla.
