Egy friss jelentés szerint kiterjedt álhírterjesztő hálózat működik a Facebookon és az Instagramon, mely hirdetésekkel terjeszti a valótlanságokat. Bár ezek egy részét a Meta törli, sokezer hasonló hirdetés továbbra is aktív tud maradni, és az azokat létrehozó oldalak is tovább működhetnek sok esetben.
George Farmer, a cég ügyvezetője a felvásárlás októberi bejelentésekor még úgy fogalmazott, hogy az üzlet „meg fogja változtatni a világot, és azt, ahogyan a világ a szólásszabadságról gondolkodik”. Az oldal azonban mégsem kerül Kanye Westhez, amit pont azután nem sokkal jelentettek be, hogy a rapper azt mondta: „csodálom Hitlert”.
Egy ciprusi kutatócsoport elhamarkodott kijelentése nemzetközi hullámokat vetett, pedig az egészből semmi nem volt igaz: a „szupermutáns” deltakron nem létezik.
Egy kanadai buszsofőr a BBC-nek mesélte el, hogyan vált majdnem a koronavírus elleni vakcinákról álhíreket terjesztő csoport áldozatává egy félreérthető mondat miatt.
A Lakmusz az állítások mögötti tényeknek igyekszik utánajárni.
Nagy port kavart az a tanulmány, ami szerint 12 személy felel a közösségi médiában terjedő, a vakcinákról szóló álhírek 65 százalékáért.
Borítékolható volt, hogy az újabb vakcinakísérletek láttán az összeesküvés-elméletek is megszaporodnak. Íme a legújabbak.
Számot adott a Twitter arról, mennyire őrködött hatékonyan az idei amerikai elnökválasztás tisztasága fölött.
Sokadik alkalommal sem változtatott a Facebookon terjedő álhírek és politikusi hazugságok kapcsán alkotott véleményéről Mark Zuckerberg.
Egy most terjedni kezdett álhír szerint már értékesítik a cukorbetegséget legyőző szert. Az internetes kampányhoz a Semmelweis Egyetem egyik professzorának nevét és fotóját is felhasználták.
A magyar fizetések helyzete gyakran téma a sajtóban, nem véletlen, hogy a kamuhírek készítői is ráugranak. Akik most olyan hazugságot gyártottak, hogy a fal adja a másikat.
Az őrült orvosi "praktikák" egyik melegágya maga a Facebook, a közösségi oldal ezért száműzi felületéről a félrevezető, és nem ritkán életveszélyes bejegyzéseket.
Porig rombolták, rejtélyes csomagokra bukkantak a környékén, terrortámadásra utaló bizonyítékok kerültek elő – ilyen szalagcímekkel futnak a közösségi médiában azok az (ál)hírek, amelyek a Notre-Dame-ban keletkezett tűz kapcsán kezdtek terjedni. És sajnos nagyon sokan meg is osztják őket, óriási lökést adva ezzel a hazugságoknak.
A WhatsApp fejlesztői egy új funkcióval szeretnének gátat szabni az álhírek terjedésének a platformon.
Nem csak Oroszország lát potiencált abban, hogy álhírekkel befolyásolja a facebookozókat. Ezúttal Romániában és a briteknél kapcsoltak le ilyen oldalakat.
Az álhírgyárosok gyakran használják ki ismert személyek halálhírét, hogy ezzel is saját oldalukra tereljék a forgalmat. Ezúttal a pár napja elhunyt Koós Jánosról kezdett terjedni egy írás, a felhasználók pedig sorra osztják meg azt. Pedig nagyon nem kellene.
A moldáv fejlesztők még 2016-ban jelentettek a Facebooknak egy több mint 200 hamis profilból és álhírterjesztő oldalból álló adatbázist, de csak 2019 januárjában kezdett el vele foglalkozni az oldal.
Az elmúlt években egyre nagyobb erőforrást fordítanak a közösségi oldalak és a Google arra, hogy visszaszorítsák az álhíreket, az Európai Unió döntéshozói viszont továbbra sem elégedettek az eredménnyel – ez derül ki az idén januári eseményeket értékelő jelentésükből.
