Magyaroroszágon minden és mindennek a fordítottja is megtörténhet. Az 1849 őszén játszódó Spiró-mű főhőse a történelem forgatagában tébláboló ikonikus iparalapító, Ganz Ábrahám.
A házelnök ismét nagyot ment: tudta ön, hogy 1848 is a családokról szólt?
A miniszterelnök a nemzeti ünnepen arról beszélt, ahogy ’48 példát adott ’56-ban és ’89-ben, a „sikeres járványkezelés” emléke az unokáinknak is segíthet majd a bajban.
Kossuth Lajos megpróbálta propagandacélokra kihasználni a kolerajárványt, de hamar kiderült, hogy az „epemirigy ragadvány” nem válogat, pusztított az osztrákok, az oroszok és a magyarok közt is.
Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.
Már megszokhattuk, hogy a világ vagy egy ország történelmében fontos szerepet játszó ember vagy esemény előtt a főoldalon tiszteleg a Google. Ezúttal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója napján került terítékre a magyar nemzeti ünnep.
A reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket lehet ingyenesen megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig.
Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, a Guerilla március 7-én kerül a hazai mozikba.
A csengeri Wall Street farkasa sem tudta elhomályosítani a március 15-i ünnepi megemlékezéseket. Budapest belvárosában ma két békemenet kígyózott, volt keménykedő Orbán-beszéd, ellenzéki demonstrációk és diáktüntetés, amely végül spontán vonulásba torkollott. A nap végén rendőrök igazoltattak tüntetőket.
Visszanéztünk, milyenek voltak a választásokat megelőző március 15-ék. Sokan voltak. Írásunk második részében a rendszerváltás óta eltelt márciusi ünnepekre tekintünk vissza.
Visszanéztünk, milyenek voltak a választásokat megelőző március 15-ék. Sokan voltak. Ha jól számoltuk, huszonnégyszer esett március 15-e országos választási kampányba vagy annak közelébe a kiegyezés és 2014 között. Utoljára 1963-ban kerülték el a parlamenti választások az 1848-as forradalom ünnepét.
Világszerte négy országban láthatnak ma különleges logót a Google kereső főoldalára kattintók. Számunkra persze az itthoni a legérdekesebb.
Mit csinálnak a huszárok, amikor éppen nem március 15-e van? Egyáltalán hogy lesz valakiből huszár 2017-ben? Ez jutott eszembe, amikor pár napja a Thököly úton araszoló 7-es buszon ültem, és elügetett mellettünk egy fél huszárbandérium.
