Kossuth Lajos megpróbálta propagandacélokra kihasználni a kolerajárványt, de hamar kiderült, hogy az „epemirigy ragadvány” nem válogat, pusztított az osztrákok, az oroszok és a magyarok közt is.
Az első világháború végén kitört spanyolnáthajárvánnyal ellentétben ritkán esik szó az 1848–1849-ben Magyarországon is pusztító tömeges koleramegbetegedésekről. Pedig a szabadságharc idején tomboló ragály a polgári lakosság és az egymással szemben álló hadseregek tagjai közül is sok áldozatot szedett (a fenti képen műemléki védettség alatt álló koleratemető egy osztrák falu, Maria Dreieichen mellett az 1866-os járvány áldozataival. A mai cseh-osztrák vidékére porosz katonák hurcolták be a járványt: nekik is van külön temetőjük a környéken – Wikipédia / Karl Gruber / CC BY 3.0 Cholerafriedhof).
Az epekórságnak is nevezett ázsiai kolera
az 1810-es évek végén tört be Európába.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
