Kossuth Lajos megpróbálta propagandacélokra kihasználni a kolerajárványt, de hamar kiderült, hogy az „epemirigy ragadvány” nem válogat, pusztított az osztrákok, az oroszok és a magyarok közt is.
Az első világháború végén kitört spanyolnáthajárvánnyal ellentétben ritkán esik szó az 1848–1849-ben Magyarországon is pusztító tömeges koleramegbetegedésekről. Pedig a szabadságharc idején tomboló ragály a polgári lakosság és az egymással szemben álló hadseregek tagjai közül is sok áldozatot szedett (a fenti képen műemléki védettség alatt álló koleratemető egy osztrák falu, Maria Dreieichen mellett az 1866-os járvány áldozataival. A mai cseh-osztrák vidékére porosz katonák hurcolták be a járványt: nekik is van külön temetőjük a környéken – Wikipédia / Karl Gruber / CC BY 3.0 Cholerafriedhof).
Az epekórságnak is nevezett ázsiai kolera
az 1810-es évek végén tört be Európába.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
