Magyarország lassan egyfajta állami komikus lesz, alacsony férfi felemás cipőben, csetlő-botló félnótás. Két forradalmát verték le az oroszok, de nem tud, nem akar náluk jobb lenni, ezért visszabújik hozzájuk a világ elől.
A külügyminiszter szerint erről még vitázni sem hajlandók.
A főpolgármester szerint „a hallgatás beismerés, a kiállás kötelesség”, és be kellett volna rendelni az orosz nagykövetet.
Két nap hallgatás után megszólalt a külügy az 1956-os forradalmat fasiszta lázadásnak nevező orosz állami tankönyv ügyében: államtitkári szinten nyilatkozták, hogy egyértelmű, mi volt 56-ban, úgyhogy erről nem nyitnak vitát senkivel. Pedig hét éve még beleálltak az ügybe. Közben jobboldali véleményformálók is jelezték nemtetszésüket.
Úgy gondolja, történelmi igazság nem létezik, mindig a különböző olvasatok versenyeznek egymással.
1956 örökségét, 1989 közmegegyezését építette le szisztematikusan a miniszterelnök, a néhai szépreményű fiatalember, írja szerzőnk. Vélemény.
Potápi Árpád János Kanadában beszélt a nemzeti összetartozásról.
A Kossuth téren található Véres Csütörtök-emlékműről kalapáccsal verte le a bronz puskagolyókat két férfi.
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
"Hiszem, hogy lesz még korszak, amikor Mécs Imre nevét, a megújult, európai Magyarország megteremtői között fogják számontartani."
Az Igaztalanul az igazak között hőse/antihőse, Harangi Zoltán végigbűnözte, végigspicliskedte az életét, ami többször is bizarr kanyarokat vett.
Özvegyek és gyerekek személyes drámáján keresztül idézi meg – dokumentumok és fikció határán, élőfilmes eszközökkel – Nagy Imre és társai újratemetését A nemzet özvegyében Kelemen Kristóf rendező. A darab azért is időszerű, mert '56-ot a regnáló kormánypárt egészen másképp láttatja, mint ami valójában volt, a komcsizás ugyanis könnyen kijátszható politikai kártya.
Nemcsak az 50-es években, hanem még ma is tiszteletet parancsol a 300 SL 260 km/h végsebessége.
Orbán Viktor miniszterelnök újraértelmezte a magyar történelmet, mikor arról beszélt, 1956-ban a béketárgyalás kikényszerítéséért harcoltunk. A valóság azonban nem ez volt, ráadásul az oroszokkal nem is lehetett csak úgy egyezkedni. Az 1956-os szabadságharc leverésére készülő orosz vezetés ugyanis úgy határozott, hogy a tárgyalás örvén elfogják a magyar katonai legfelsőbb vezetés jelentős részét, mintegy idejekorán kikapcsolva őket a későbbi harcokból.
Orbán Viktor szerint 1956-ban nem azért harcoltak a szabadságharcosok, hogy legyőzzék a Szovjetuniót, hanem hogy béketárgyalást kényszerítsenek ki. Ungváry Krisztián történész azonban ezt az állítást cáfolja: szerinte a békéről, fegyverszünetről az agresszornak esze ágában sem volt tárgyalni, és ez ma, Putyin ukrajnai háborújának esetében sincs másképp.
Részt vett-e az 1956-os perek alakításában Biszku Béla? Meg akarta-e puccsolni Kádár Jánost? Mi okozta a bukását az 1970-es években? Hogyan sikerült élete végéig felmentetnie magát? Egyáltalán, volt-e emberi arca? Ezeket a kérdéseket is körüljárja Krahulcsán Zsolt történész Biszku című, nemrég megjelent könyvében.
Magyarország ma nehéz dilemma előtt áll: felmondani az energetikai és infrastrukturális megállapodásokat Oroszországgal, és helyette Ukrajnát támogatni, hogy az orosz métely ne terjedjen el egész Európában, mint annak idején a náci métely. Vélemény.
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
