Helybenhagyta egy algériai bíróság Boualem Sansal ötéves börtönbüntetését
Az írót azért ítélték el, mert egy interjúban azt állította, hogy Franciaország tisztességtelenül járt el, amikor marokkói területeket csatolt Algériához.
Az írót azért ítélték el, mert egy interjúban azt állította, hogy Franciaország tisztességtelenül járt el, amikor marokkói területeket csatolt Algériához.
A francia elnök hiába szólította fel az algériai hatóságokat, hogy engedjék el a rákkal küzdő Boualem Sansalt.
A túlélő azt állítja, az ő történetét írta meg – beleegyezése nélkül – Kamel Daoud az Houris című kötetében. A kiadó megvédte az írót.
A nagykövetség lépéseket követel az alaptalan vádaskodások korrigálása érdekében.
Életveszélyes állapotban került kórházba az a férfi, aki a repülőgép kerekén mínusz 50 Celsius-fok körüli hőmérsékleten utazott az Air Algerie egyik járatán.
A támadást egy harmadik turista túlélte, ő azt mondta, eltévedtek és kifogyott az üzemanyaguk, amikor tüzet nyitottak rájuk.
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz felajánlotta Egyiptomnak és Algériának, hogy Moszkvával együtt építsen meg egy űrállomást – erről Jurij Boriszov, a hivatal elnöke számolt be Vlagyimir Putyin államfőnek.
Az algériai Walid Mehsas viszont vagy hozzá van szokva a cicához, vagy kibillenthetetlen az imából, mert nem hajtotta el őt.
Franciaország és Olaszország a keblére ölelte Algériát, amely az EU jelentős gázszállítója. Az ejtett Marokkót viszont a beruházásokban reménykedő Spanyolország találta meg.
A központi kérdés az, hogy az Unió ki akarja-e szolgáltatni magát Moszkva politikai zsarolásának, vagy ezt biztonsági fenyegetésnek tekinti, és megpróbálja függetleníteni magát ettől – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Rehabilitálja az arab világ a háborús bűnöket elkövető Basar Asszad szír elnököt, az USA pedig cinikusan félrenéz. Közben a damaszkuszi kormány lenyúlja az ENSZ-segélyek felét.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
Még nem nyilvános a szövetség indoklása, de azt például szigorúan tiltja a nemzetközi szövetség, hogy valaki szándékosan veszítsen.
A kezdetektől lehetett tudni, hogy mérgező, mégis egy évszázadra volt szükség, hogy végleg eltűnjön a hozzáadott ólom a benzinből.
A feltehetőleg gyújtogatás okozta katasztrófa miatt háromnapos nemzeti gyász kezdődik csütörtökön.
Algériában 13 embernél azonosították az új variánst.
Oldja békévé az emlékezés – valami ilyesmit remélhet a Franciaország algériai múltjának feltárására, a vétkek szimbolikus ellentételezésére felálló bizottság. A tetemrehívással Macron elnök belpolitikai kockázatot is vállalt.
Az egyesült államokkal egyezett meg arról Marokkó, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolataikat Izraellel. Benjamin Netanjahu is üdvözölte a döntést.