Földgázért udvarol az orosz hadiipar harmadik legfőbb megrendelőjének az EU
Franciaország és Olaszország a keblére ölelte Algériát, amely az EU jelentős gázszállítója. Az ejtett Marokkót viszont a beruházásokban reménykedő Spanyolország találta meg.
Színes forgatagként mozognak a politikusok Észak-Afrikában, ráadásul a helyzet olyan gyorsan változik, hogy talán még a szereplőket is meglepi néha. Emmanuel Macron francia elnök a napokban fogadta Szaid Csengriha algériai vezérkari főnököt, aki alighanem a legnagyobb hatalmú tábornok a diktatórikus rezsimben.
A vizitre válaszul francia küldöttség érkezett Algírba, ami már nem is annyira szokatlan, hiszen tavaly októberben Elisabeth Borne miniszterelnök járt az észak-afrikai országban – ahova csaknem az egész kormány elkísérte őt –, hat héttel korábban pedig Macron látogatott el Franciaország egykori gyarmatára.
Barátok közt: Bidennél próbálta mutatni erejét az összeurópai szerepre törő Macron
Ritkán látott kűlsőségek között fogadták az összeurópai vezető szerepét ambícionáló francia elnököt Washingtonban a héten. Biztonságpolitikai kérdésekben több az egyetértés a két ország között, mint gazdaságiakban, de a súrlódások hangsúlyozása helyett most erőt akartak demonstrálni a régi szövetségesek.
Holott
egy éve Macron még idejétmúlt rendszernek nevezte Algériát,
ahol 2019-ben igencsak vitatott körülmények között választották elnöknek Abdelmadzsid Tebbúnt. Párizs egyúttal az emberi jogok durva megsértése miatt csökkentette a francia vízumok számát az algériaiaknak. Válaszul az algériai kormány visszahívta párizsi nagykövetét, és kitiltotta légteréből a francia katonai gépeket. A gyarmati múlttal is terhelt kapcsolatok változásának jegyében viszont a múlt hónapban Macron Újjászületés pártjának EP-képviselői már abban segítettek, hogy az Európai Parlament csak Marokkót – Algéria riválisát – ítélje el az emberi jogok megsértése miatt.