Sebeket téphet fel, miközben a begyógyításukra készül az a bizottság, amelynek Franciaország algériai cselekedeteit kell helyre tennie. Az „emlékezet és igazság” jegyében életre hívott testületet Emmanuel Macron köztársasági elnök állítja fel, annak a minapi jelentésnek az ajánlását követve, amelynek megírására ő maga kérte fel tavaly júliusban Benjamin Stora történészt. A felkérést hivatalosan az a szándék vezette, hogy 2022 nyarára, Algéria függetlenné válásának 60. évfordulójára, Párizs – ahogy az államfő fogalmazott – előrelépjen az algériai gyarmatosítás emlékének tisztázásában.
Meccset játszana Franciaország Algériával, a két csapat eddig egyszer játszott 2001-ben, de az is félbeszakadt. A 60 évvel ezelőtt véget ért francia gyarmatosítás miatt még mindig feszült a két ország szurkolói közötti viszony.
Nem Macron az első francia elnök, aki elkezdett szembenézni országa algériai múltjával, azon belül elsősorban az 1954-től 1962-ig tartó véres függetlenségi háborúval és annak következményeivel. Jacques Chirac 2003-ban, hivatalos algériai látogatása során tragédiának nevezte a háborút, Nicolas Sarkozy 2007-ben, ugyancsak Algériában, „a gyarmati rendszer igazságtalanságairól” beszélt, Francois Hollande 2012-ben elismerte az összesen 132 évig tartó megszállás brutális mivoltát. Őket koruknál fogva is közelebbről érintette az ügy, jóllehet Sarkozy vagy Hollande kisgyerek volt az ötvenes években. A mostani államfő 15 évvel az algériai háború után született, így nagyobb távolságból szemlélheti a gyarmatosítói múltat, amelynek hatását még az ő generációja, sőt az utána jövőké is megérzi. Macron már elnökjelöltként is beleállt a kérdésbe, amikor
2017-ben az emberiesség elleni bűntettnek minősítette a gyarmatosítást,
2018-ban pedig a vezető francia politikusok közül elsőként ismerte el nyilvánosan, hogy a francia állam szerepet játszott az algériai háború során szisztematikusan végzett kínzásokban.
