A parlamenti többség tavaly júliusban megváltoztatta az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályokat. A rendszerváltás óta minden parlamenti frakció egy-egy taggal képviseltethette magát a jelölőbizottságban. Egy éve a bizottság összetétele a parlamenti erőviszonyokat tükrözi. Ez azt jelenti, hogy az alkotmánybírákat a kétharmados többség jelöli és választja meg.

Néhány hónappal a jelölési procedúra módosítását követően az Alkotmánybíróság hatásköre jelentősen csorbult. A testület a költségvetési, adó-, illeték- és járuléktörvényeket csak bizonyos jogok (méltóság, adatvédelem, vallásszabadság, állampolgárság) szempontjából vizsgálhatja. A listán éppen azok a jogok és elvek nem szerepelnek, amelyek alapján az Alkotmánybíróság korábban adó- és nyugdíjszabályokat semmisített meg: például a tulajdonjog, a diszkrimináció tilalma és a jogbiztonság elve.

Az áprilisban elfogadott alaptörvény az Alkotmánybíróság függetlenségét garantáló pluralitást tovább gyengítette. Egyfelől tizenegyről tizenötre növelte az Alkotmánybíróság létszámát, ami – tekintettel a jelenleg betöltetlen alkotmánybírói helyre – öt új tag megválasztását teszi lehetővé. A kétharmados parlamenti többség azonban nemcsak új bírákat választ tizenkét évre, hanem alkotmánybírósági elnököt is, akinek a mandátuma a hivatali idejéhez igazodik. Vagyis ha egy új bírát választ a parlamenti többség elnöknek, akkor tizenkét évig ő tölti be ezt a tisztséget. (Eddig az elnököt a bírák maguk közül három évre választották.) És ez már nem a távoli jövő. Egy friss alkotmánymódosítás alapján ugyanis az Országgyűlés az elnököt és a tagokat még július végéig megválasztja, így szeptember elsején egy átfazonírozott testület kezdi meg munkáját. Az alaptörvény azonban nemcsak az Alkotmánybíróság szervezetét alakította át jelentősen, hanem a korábban megkezdett hatáskörcsorbítás is folytatódott - írja a cikk szerzője. A teljes cikket elolvashatja a Szuverén.hu oldalon.