Az energiahivatal hozzájárul, hogy a Mol részesedést vásároljon az Alteóban
A Mol Tiborcz István és Jellniek Dániel egy-egy érdekeltségével közösen vásárol többségi befolyást az energiaipari cégben.
#Alteo
Részesedést vásárol a Mol az Alteóban
A Mol mellett Tiborcz István és Jellinek Dániel érdekeltsége is ott van az üzletben.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
Az otthoni mélygarázsokban is terjed az autótöltés, de honnan lesz elég áram ehhez?
2035-től már csak tisztán elektromos személyautókat lehet forgalomba helyezni. Ez nemcsak az elektromos szolgáltatókat állítja új kihívás elé (részben a gyorstöltőállomások kiépítése miatt), de az ingatlanfejlesztőket is: a meglévő elektromos kapacitásokkal kell úgy gazdálkodniuk, hogy jusson elég áram egy lakó- vagy irodaépület lakásai, irodái, közös helyiségei, valamint a mélygarázsokban mindinkább igényelt autótöltők ellátására is. Novotny Dénes, az Alteo Nyrt. e-mobilitási leányvállalata, az Altego Kft. ügyvezetője segítségével azt mutatjuk be, miként sikerült ezt megoldani az angyalföldi Kassák Passage esetében, ahol a 300 autóbeállóhely ötödénél építettek be saját, névre szóló töltőt. Hogyan lehet előteremteni az ehhez szükséges teljesítményt, miként lehet használni, mennyire éri meg, és mire számíthatunk a jövőben, ahogy egyre nagyobb igény támad az otthoni autótöltésre?
Összegyűjtöttük a szelektív hulladékgyűjtés leggyakoribb akadályait
Sok tévhit kering a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és számos akadályba ütközhetnek azok, akik környezettudatos módon szeretnének eljárni.
Egyre jobban megéri e-autós töltőállomásokkal felszerelni az irodaházakat
Megállíthatatlanul terjed a villanyautózás, ezzel együtt pedig egyre több töltőoszlopra van szükség Magyarországon is. Már ott tartunk, hogy érdemes megfontolni az irodaházak parkolóinak töltősítését, a vállalatoknak pedig az e-autós flotta kiépítését. Milyen lépésekből állnak ezek a fejlesztések, és milyen költségekre kell számítania annak, aki ilyesmire adja a fejét?
Nem kell már sokat várni az elektromos autók forradalmáig
Az elektromos autók árát, a töltési lehetőségeket számos tényező befolyásolja. Miért teszi le valaki a voksát egy elektromos jármű mellett? A választási szempontok – az elérhető alternatívák – azonban dinamikusan változnak, és nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány is a káros kipufogógázokat hírből sem ismerő autók jövőjének kedvez. A szakértők mindenesetre azzal számolnak, hogy még többen ülnek majd személyautóba, mint eddig.
Novotny Dénes: Az e-autók forradalma – és ami előtte van
Egyes kutatások szerint az európai autótulajdonosok több mint kétharmada veszi komolyan fontolóra, hogy a következő alkalommal elektromos meghajtású gépkocsit választ. Impozáns adat, azonban úgy vélem, az igazi forradalom sokkal inkább a villamosenergia tárolásában zajlik jelenleg. Ennek egyik és kétségtelenül a leglátványosabban megnyilvánuló formája az e-mobilitás, ugyanakkor ennél lényegesen tágabb körről van szó.
Kizárja a kapitalizmus azt, hogy ne ártsunk?
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
Szabó Beatrix: A vállalati felelősségvállalás nem egyenlő az óvodai kerítésfestéssel
Gyorsan változó és kiszámíthatatlan világunkban időről időre újra kell definiálnunk az olyan divatos, már-már túlhasznált fogalmakat, mint a társadalmi felelősségvállalás vagy a fenntarthatóság. A Covid-járvány világszerte ráirányította a figyelmünket a nem fenntartható vagy működésképtelen gyakorlatokra, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül – sem egyéni, sem társadalmi szinten. Eljött az idő, hogy ezt széles körben is felismerjük, és saját lehetőségeinkhez mérten tegyünk a változásért.
Egy naperőmű nem fog 100 év múlva üzemelni, de egy vízerőmű igen – Gibárton jártunk
Egy nagyjából 4000 háztartásból álló település éves villamosenergia fogyasztását is tudná fedezni Magyarország első vízierőműve, a több mint 100 éves gibárti létesítmény.
Simon Anita: A fenntarthatóság a komfortzónán kívül kezdődik
A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
Mi köze az élelmiszer-hulladéknak a járványokhoz?
A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Túl sok energiát termelt otthon? Így kereskedhet vele
Az energiatermelés egyre inkább jelenti azt, hogy sok kis szereplő vesz részt benne, legyen szó cégekről, de akár a lakosságról. A szabályozók azonban a jelek szerint korántsem azt tűzték ki célul, hogy ez könnyen meg is valósuljon.
Ha nem fúj a szél és nem süt a nap: mi mindenből nyerhetünk még megújuló energiát?
A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?
Támaszkodhatunk teljesen a megújuló energiára Magyarországon?
Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.
Nagyon nem mindegy, hogyan nyerünk energiát hulladékból
Többféleképpen nyerhetünk a hulladékból energiát. Amíg a hulladékégető erőművek környezetszennyezőbbek és kisebb hatékonysággal működnek, egyre elterjedtebb és támogatott a technológia. Ezzel szemben a biogáz hatékonyabb, teljesen környezetbarát és alig használjuk ki, holott rengeteg hasznosítható szerves hulladékot termelnek nem is csak az élelmiszeripari cégek, de a háztartások is.
Normális az, hogy 200 millió ember repül? Hogyan hat a járvány az energiafogyasztásra?
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Jelentős növekedést ért el az ALTEO
Az elmúlt évben 59 százalékos növekedést ért el a cég a bázisidőszakhoz képest.
9,3 milliárd forint névértékben bocsát ki kötvényeket az Alteo
A zárt körű aukcióra október 24-én kerül sor.