Amíg korábban nagy erőművek látták el a fogyasztókat villamos energiával, ez mostanra megváltozott – ez tekinthető a 21. század talán legnagyobb energetikai változásának. A cél így nemcsak az, hogy minél jobban kihasználjuk a megújuló forrásokat, hanem az is, hogy minél több kis erőművel, egy decentralizáltabb, rugalmas rendszert építsünk ki.

Bár a magyar kormány klímatörvényét a zöld szervezetek nem találták kielégítőnek, azt a szálát előremutatónak tartották, amely a közösségi energiatermelés erősítéséről szólt. Hogy mit is jelent a közösségi energia? Lehetővé teszi, hogy akár a lakosok, akár a közösségi fogyasztók is aktív energiatermelővé váljanak. Nyugat-Európában már elterjedt, keletebbre most terjedne, hogy közösségek nap- és szélerőművekkel saját maguknak állítják elő az energiát, és ha többet termelnek, mint amennyit felhasználnak, a felesleggel akár kereskedhetnek is. Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) közösségi energia programvezetője azonban korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden azon áll vagy bukik, a jogszabályok mit engednek majd meg az energiatermelővé és -kereskedővé avanzsált napelem-tulajdonosoknak.

Bár az EU által elfogadott megújuló energia irányelvet (RED) és az elektromos energia piaci irányelvét (EMD) még van egy kis idő átültetni a hazai jogalkotásba, a hazai szabályozás körül egyelőre több a kérdőjel, mint a pont. A magyar kormánynak közösségi energia célja is van: a Nemzeti Energia Stratégia (NES) azt tűzte ki, hogy 2030-ra mind a 175 járásban legyen legalább egy működő megújulóenergia-közösség.

„Mindkét irányelv rendelkezik azonban arról, hogy a megújuló energiát egyénileg vagy közösen termelő fogyasztókat, energiaközösségeket nem érheti hátrányos megkülönböztetés más piaci szereplőkkel szemben, sőt a RED egyik pontja egy támogató keret létrehozását is előírja” – összegzi Kovács Bence. Az MTVSZ-nek 2013 óta van már közösségi energia programja: ennek keretében nem csak itthon folytatnak szemléletformáló és mentortevékenységet, de az európai közösségi energiakoalícióban is részt vesznek.

Bár a 2020 januárjában elfogadott Nemzeti Energia- és Klímatervnek (NEKT) tartalmaznia kellene a fenti támogató keretre vonatkozó terveket, a NEKT-ben nagyon kevés konkrétum szerepel erről. A szakértő szerint számos kritikus pont van jelenleg a hazai energiaközösségek körül: „Az egyik kérdés, hogy megmaradhat-e egy aktív fogyasztó joga az egyetemes szolgáltatáshoz, azaz ha éppen többet fogyasztana, mint amennyit termel, akkor egy magánfogyasztó a rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatás árán veheti-e meg az áramot vagy sem” – magyarázza.

Kitér arra is, hogy jelenleg a Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE-k) egy ún. éves szaldós elszámolással termelhetnek és fogyaszthatnak áramot: ez azt jelenti, hogy éves szinten nézik meg, mennyit termeltek, illetve fogyasztottak. Ez az elszámolási rendszer, amelyben a HMKE tulajdonosok ingyen „tárolhatják” a hálózatba táplált megújuló energiájukat, 2023 végéig tart.

Jelenleg ugyanis az éves szaldós elszámolással, ha valaki többet fogyaszt, ugyanazt az árat kell a különbözetért fizetnie, mint más hasonló fogyasztónak. „Ha többet termel éves szinten, mint amennyit fogyaszt, akkor viszont a rendszerhasználati díjjal csökkentett kevesebb, mint fele áron adhatja el az áramot (ha számlaképes), ami így 20 forint alatti összeget jelent, ráadásul adózási kérdéseket is felvet ez a bevétel” – mondja Kovács Bence. Ugyanakkor hozzáteszi: „A jelenleg egységes rendszerhasználati díj nem veszi figyelembe, hogy a betáplált áramot helyben, a kisfeszültségű hálózaton belül vagy az ország más pontján fogyasztották-e el. Ennek azért van jelentősége, mert a helyben elfogyasztott áram sokkal kisebb költséggel jár, csak az elosztóhálózatot veszi igénybe, az országos átviteli hálózatot nem, így a valós költségek esetén alacsonyabb rendszerhasználati díjat kellene a kisfeszültségi hálózaton belül elfogyasztott áramért felszámolni. Ha ezt a számítást a MEKH elvégezné és a díjakban érvényesítené, az megnyitná az utat a megújulóenergia-közösségek előtt, ráadásul ezzel az elosztó hálózat üzemeltetőnek is megtérülne a költsége” – mondja.

Emiatt sem tartják (elég) jónak a jelenlegi, egyéni szaldós elszámolási rendszert, mert az nem fizetteti meg a rendszerhasználat tényleges költségeit, és nem ösztönzi a fogyasztót sem arra, hogy fogyasztását a termeléshez igazítsa, ezzel csökkentve a hálózat terhelését. Ehelyett azt tartaná megoldásnak, ha az otthoni kis naperőművekre járna vissza nem térítendő támogatás is, ahogy már beharangozták: bár az új rendszerben a rezsiköltség-csökkenés kisebb lenne, de a beruházási költség is kevesebb, így többek számára válhat elérhetővé.

Ausztriában például már egy online platform teszi lehetővé a megújulóenergia-termelők számára, hogy a termelt áramot közvetlenül saját közösségük, barátok és szomszédok számára értékesítsék, tisztességes áron. Az OurPower-ön keresztül ráadásul minden érdeklődő 3 kattintással megtudhatja, honnan származik energiája és hová kerül a pénze. A belga EcoPower keretén belül pedig lakosok nyújtanak energiát lakosoknak: az energiaszövetkezet mára 50 ezer otthont lát el megújuló energiával.

A hazai jogszabályok azonban egyelőre nem csak a lakosokat, de a cégeket sem támogatják teljes mellszélességgel abban, hogy kereskedjenek az általuk megtermelt megújuló energiával. Az egyik leglényegesebb változás ezen a téren a KÁT, vagyis a Kötelező Átvételi rendszer, ami idén április 1-től módosult. Hogy ez hogy érinti a naperőműtulajdonosokat? „Ez a módosítás nagyon komoly többlet terhet ró az időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelőkre. A közeljövőben tervezett újabb, szintén a kiegyenlítő energia elszámolását érintő jogszabály módosítás azonban várhatóan még tovább fokozza a nap- és szélerőművek terheit” – figyelmeztet Luczay Péter, az Alteo Nyrt. termelés és kockázatmenedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettese. A változtatás a megújulók közül is kifejezetten az időjárásfüggő termelőket (azaz a nap- és szélerőműveket) érinti hátrányosan, a termelést ugyanis nem egyszerű megjósolni: úgy termelnek, ahogyan süt a nap, vagy ahogyan fúj a szél.

Magyarországon jelenleg a KÁT mérlegkörben összesen körülbelül 2000 nap- és 16 szélerőmű(park) van: a menetrendezési szolgáltatás iránti kereslet pedig párhuzamosan nő azzal, hogy egyre nagyobb arányban nyerjük majd az energiát megújuló forrásokból.

„Eddig a menetrendezett (prognosztizált) termeléstől való eltérés következményei nem voltak igazán jelentősek. Április 1-je előtt a rendszer még lényegesen toleránsabb volt az időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító erőművek természetes menetrendezési (termelés előrejelzési) pontatlanságával szemben. Nem is az a baj, hogy a termelőknek felelniük kell az okozott kiegyenlítetlenségért, hanem az, hogy egyszerűen nem erre szerződtek. A beruházási döntések meghozatalakor a kiegyenlítési költségeket a KÁT rendszernek kellett állnia, annak termelőkre való továbbhárításáról szó sem volt” – mutat rá a szakértő. Épp ezért nagy segítség a cégeknek az Alteo cégcsoport Sinergy márkanév alatt kínált szolgáltatása: a KÁT jogosult termelőt fix havi díj ellenében teljes mértékben mentesíti a szabályozási pótdíj fizetési kötelezettség alól, ellátják a kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs feladatokat is.

Azonban nem csak a növekvő adminisztrációs terhekről van szó az igazgató szerint. „A jogszabályi környezetváltozás dinamikájának fokozása ebben a környezetben sem tűnik szerencsés stratégiának, ugyanis ez a jövőre nézve a beruházói oldalon könnyen az alkalmazott kockázati felárak emelkedését generálhatja. Ez összességében magasabb költségű megújuló alapú villamosenergia-termelést eredményezhet, amit – a jelen piaci modell szerint, még ha nem is közvetlenül a lakossági, de akkor is – a villamosenergia fogyasztóknak kell valamilyen formában megfizetniük.”

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében készült.