szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Kimeríthetetlen nap- és szélenergia van a megújuló energiák fókuszában, de nem szabad megfeledkezni más megújulókról sem Magyar László, az Energiaklub szakértője szerint. „A nap- és szélenergián kívül Magyarországon elsősorban a geotermikus energiáról, valamint a biomasszáról érdemes beszélni, amibe beletartozik a szilárd biomassza, a bioüzemanyagok és legtöbbször a hulladékból nyert energia is” – sorolja a szakértő. A fentieken kívül a víz is megújuló energiaforrás: „Vízenergiát folyókból is nyerhetünk, kihasználva a nagyobb szintkülönbségekből adódó helyzeti energiát, valamint beszélhetünk még hullám-, valamint árapály-energiáról is. Az utóbbi kettő viszont tengerpartokhoz kötött, így Magyarországon nincs igazából jelentősége” – magyarázza Magyar László.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója szerint alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk a megújulókat: időjárásfüggő és nem időjárásfüggő energiaforrásokra. „A nap, a szél és a víz világszinten uralják és letarolták a piacot” – mondja. Hogy miért? „Mert ha egyszer felépítjük az erőművet, akkor azután szinte ingyen termel, nagyon minimális az anyag-, karbantartási és személyi költség” – magyarázza. Az egyetlen hátrányuk az időjárásfüggőség, viszont a technológia is rengeteget fejlődött és egyre kisebb problémát jelent ez, hiszen egyre fejlettebb az előrejelzés, valamint a tárolási és kiegyenlítési technológiák. „Ráadásul a tározós vízerőművek is használhatók kiegyenlítésre, persze korlátosan. Ha árvíz van vagy aszály, akkor egyáltalán nem tudjuk kihasználni ezt a tulajdonságukat” – teszi hozzá. Az is fontos, hogy a vízerőművek csak bizonyos méretkorláttal tekinthetők megújulónak, a környezetbe avatkozás mértéke miatt.

Az időjárásfüggő megújulók elsősorban a villamosenergia-termelésben játszanak szerepet, míg a többi megújuló – így a biomassza és a geotermia – döntően a hőtermelésnél kaphat szerepet.

Hogyan lehet nem fenntartható egy megújuló energiaforrás?

A Magyarországon elérhető biomasszával és a geotermikus energiával kapcsolatban felmerülnek aggályok. Az Energiaklub szakértője szerint a biomassza ökológiai, fenntarthatósági problémákat vet fel, a geotermikus energia pedig a kinyert magas hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag víz a mélybe történő visszasajtolása miatt problémás kicsit, de nagyon komoly potenciál van ebben itthon. Ifj. Chikán Attila is arra hívja fel a figyelmet, hogy a biomassza esetében nagyon meg kell tervezni, hol létesítünk erőművet: „Ha 50-100 kamionnyi fahulladékot utaztatunk nap mint nap, az már nem olyan fenntartható. Így ott célszerű létesíteni biomassza erőművet, ahol a hulladék keletkezik” – mondja. A szakértő szerint hátrány, hogy jelentősebb költséggel is járnak például a földgázhoz képest, és rugalmatlan a rendszer.

A biomasszának ráadásul túl nagy a súlya a hazai energiamixben, ennek a veszélyére már felhívták a figyelmet a hazai szervezetek is. „A biomassza bár megújuló, ám kimeríthető erőforrás, így csak a megújulása mértékén belül szabadna felhasználni, különben több környezeti és társadalmi kárt okozunk vele” – vallja Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat és energia csoportvezetője, aki arra is rámutat, hogy mind a mezőgazdasági-élelmiszeripari hulladékon alapuló, mind az energetikai célra termesztett biomassza erdő-mezőgazdálkodás problémákat vet fel: „A biomassza-energia célú intenzív erdő- és mezőgazdálkodás veszélyezteti a táj fenntarthatóságát, a biológiai sokféleségét és konfliktusba kerülhet a természetvédelmi, illetve élelmiszer-termelési szempontokkal” – mutat rá.

Kitér arra is, hogy a biomassza energiamérlege (EROEI), vagyis a kinyert energia aránya a befektetetthez képest nem mindig pozitív: például a bioetanolnál sokszor egyáltalán nem, vagy alig több energia nyerhető ki belőle, mint amennyi energiát az előállítása, feldolgozása során be kellett fektetni. „Ezen felül a szén-dioxid kibocsátási mérlegük, szénlábnyomuk sem mindig kedvező. Nem teljesen karbonsemlegesek, főleg, ha figyelembe vesszük a teljes életciklusukat, így az előállítást, a szállítást és a hulladékot. A biomassza csak átmenetileg köti meg a szén-dioxidot, azaz vonja ki a szénciklusból a szenet; a biomassza energetikai hasznosításakor, elégetésekor a szén-dioxidot ma túlnyomórészt csak visszajuttatják a légkörbe” – teszi hozzá Botár Alexa. A hazai klíma- és energiatervben (NEKT) 2030-ig a bioenergia-felhasználás 30 százalékos növekedésével számol a kormányzat, miközben szakmai becslések szerint az ehhez szükséges biomassza-mennyiség körülbelül fele áll rendelkezésre fenntartható módon.

Ifj. Chikán Attila mindenesetre úgy gondolja: „minden hangszeren játszani kell” és példaként említi Ausztriát, ahol aránylag magas a megújulók aránya az energiatermelésben, ráadásul a napot, a szelet és a vízenergiát egyaránt hasznosítják. Felmerül persze a kérdés, hogy mennyire határozza meg a költség és a hatékonyság azt, hogy miből nyerjünk energiát, vagy ha már valami adott, akkor azt hasznosítsuk?

„Sokan azt vallják, hogy a költséghatékonyság és az ellátásbiztonság legyen az első, a legfontosabb, hogy versenyképes legyen az a megoldás. A másik álláspont szerint pedig a környezet védelme a legfontosabb, és belefér az is, hogy ezt megfinanszírozzuk. A két álláspont közös metszete pedig maga a fenntarthatóság. Fontos, hogy a cégek vagy éppen a kormányok mit támogatnak, de életképes megoldások kapjanak esélyt, amik aztán önfenntartóvá válnak. Ez történt a megújuló energiával is, ami ma már versenyképes.”  

S bár világszerte rengeteg izgalmas innovációnak lehetünk szemtanúi, a szakértő szerint elsősorban abban van potenciál, hogy a már meglévő technológiákat és megoldásokat még inkább kiaknázzuk és még hatékonyabbá tegyük.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.

Dobos Emese Zhvg

Támaszkodhatunk teljesen a megújuló energiára Magyarországon?

Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.

Dobos Emese Zhvg

Nagyon nem mindegy, hogyan nyerünk energiát hulladékból

Többféleképpen nyerhetünk a hulladékból energiát. Amíg a hulladékégető erőművek környezetszennyezőbbek és kisebb hatékonysággal működnek, egyre elterjedtebb és támogatott a technológia. Ezzel szemben a biogáz hatékonyabb, teljesen környezetbarát és alig használjuk ki, holott rengeteg hasznosítható szerves hulladékot termelnek nem is csak az élelmiszeripari cégek, de a háztartások is.

Megbüntették a Commerzbankot

Megbüntették a Commerzbankot

Megmutatta a honvédség az első magyar Leopard tankot

Megmutatta a honvédség az első magyar Leopard tankot

Összevesztek a Facebookon a karantén miatt, amikor találkoztak, előkerült egy fejsze

Összevesztek a Facebookon a karantén miatt, amikor találkoztak, előkerült egy fejsze