Az utóbbi évtizedekben még szükség volt a megújuló energiaforrások támogatására, hiszen nem mindig szolgáltattak gazdaságos alternatívát. Ez az elmúlt néhány évben fordult meg. „A megtérülési mutató és a hatékonyság is fontos. Mostanra értük el azt, hogy a világ nagy részén már versenyképes, sőt, olcsóbb is a nap- és a szélenergia, mint a hagyományos erőművekben termelt áram” – magyarázza Magyar László, az Energiaklub szakértője.

Míg egyes megújuló energiaforrások, így a biomassza és a geotermikus energia az időjárástól függetlenül, a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, a nap- és a szélenergia mennyisége az időjárástól és a napszaktól függ. „Magyarországra is igaz az, hogy a nap- és a szélenergia viszonylag jól kiegészítik egymást, nagyobb szelek fronthatáskor fújnak, amikor kevesebbet süt a Nap” – mondja Magyar László. Ez azért is fontos, mert minél több lábon állunk, annál stabilabb az energetikai rendszer.

Reviczky Zsolt

A megújulók termelésére szerencsére a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek nem hatnak nagy mértékben. Jól tervezhető a rendelkezésre állásuk, különösen a szélenergiáé. „Az évtizedes éghajlati változásokhoz lehet alkalmazkodni, az erősödő szélsőségek, például viharok pedig olyan rövid ideig hatnak, hogy annyira nem érintik a termelést és a fogyasztást” – erősíti meg az energetikai szakértő a megújulók kapcsán. Hozzáteszi azt is, hogy Magyarországon a klímaváltozás hatására például az utóbbi évtizedekben 15-20 százalékkal nőtt a napsütéses órák száma, ami erősíti a napenergiában rejlő potenciált is. Ezt azonban nem feltétlenül tudjuk teljes mértékben kihasználni: „Az időjárásfüggő megújuló energiaforrás alapú termelők létesítéséhez, terjedéséhez rendszerszinten alapvetően három kihívással kell szembenézzünk: az elosztóhálózat kialakítása, terhelhetősége, a kiegyensúlyozás és a szezonális termelési profil megváltozása” – fűzi hozzá Luczay Péter, az Alteo Nyrt. Nagykereskedelmi- és szabályozási központ irányítási igazgatója.

A legnagyobb problémát a termelés és a fogyasztás összehangolása jelenti a szakértők szerint: „Egy nap során általában két fogyasztási csúcs van. Az egyik reggel nyolc óra körül (ez a koronavírus-járvány alatt inkább délre tolódott), a másik pedig este hét körül. Ilyenkor fogyaszt sokkal több energiát a lakosság” – mutat rá Magyar László. A megújuló energiaforrások pedig „nem akkor termelnek”, amikor a legnagyobb lenne a használat.

MTI / Varga György

A XXI. század pedig más, nagy horderejű változást is hozott az energetikába a megújulók gazdaságossá válásán túl: míg korábban egyirányú volt a termelés, vagyis nagy erőművek látták el a fogyasztókat villamos energiával, a cél most már, hogy minél jobban kihasználjuk a megújulókat és egy minél decentralizáltabb rendszert építsünk ki (sok kis erőművel), amelyben a fogyasztók is megjelenhetnek termelő szerepben. Ennek egyik formája a közösségi energia. „A termelést és a fogyasztást tekintve is fontos, hogy minél rugalmasabb legyen a rendszer” – teszi hozzá az Energiaklub szakértője.

„Az elosztóhálózaton egyre több olyan termelő, ún. prosumer jelenik meg, aki eddig csak fogyasztóként volt jelen. Ez komoly kihívásokat jelent az elosztóhálózat üzemeltetők számára is” – mondja Luczay Péter. Egy olyan szabályozási központot működtet az Alteo is, ami több kisebb erőművet koordinál, integrálja az egységeket és folyamatos teljesítményparancsokat ad az erőműveknek. Így azok a villamosenergia-termelés szempontjából egy, nagy rendszerként jelennek meg a releváns piacokon.

Számos módszerrel tárolhatjuk az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiát: mechanikusan, kémiai, elektromos és elektrokémiai megoldásokkal is. A szezonális tárolás azonban egyelőre nem megoldott, és komoly kihívás elé állítja a szakmát. Ez a szűk keresztmetszet. „Az árával már nincs probléma. A napi kiegyenlítés is nagyrészt megoldott, azonban egyelőre órákban és napokban tudunk csak gondolkodni. Hosszú távon, hónapokig nem tudjuk a jelenlegi megoldásokkal tárolni a megújulókból nyert energiát, pedig évszakosan is kezdenünk kell ezzel valamit. Ez a 2020-as évek legnagyobb technológiai kihívása” – összegzi Magyar László a problémát. Hisz azonban abban, hogy a következő évtized(ek)ben közelebb kerülünk majd a megoldáshoz – érthetően óriási a verseny és számos kísérlet folyik a világon, hogy erre a problémára megoldást találjanak, és akié a technológia, azé a gazdasági előny is. Az Alteo-igazgató azonban nincs arról meggyőződve, hogy ez lesz a jövő. „Mire választ találunk a szezonális energiatárolás kérdésére, addig is kell valami. 5-10 év is lehet, mire lesz technológiai megoldás és újabb 5-10 évre számíthatunk, mire az elterjed” – mondja.

MTI / Koszticsák Szilárd

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy teljesen eltérő adottságokkal rendelkeznek az országok. A nagy különbségek áthidalására azonban megoldást kínálhat az az Európai Uniós törekvés, hogy minél nagyobbak legyenek a határmetsző kapacitások, vagyis minél szabadabban tudjanak a tagállamok egymás között energiát átvinni, hiszen teljesen más potenciállal rendelkeznek a tárolás és a termelés tekintetében is.  

És hogy teljesen át kell-e térnünk a fosszilis energiaforrásokról a megújulókra? „Nyilván az a cél, hogy karbonmentesek és klímasemlegesek legyünk. Sok ország 2050-re tűzte ki ezt a célt. De a megújulóknak egy 80-90 százalékos aránya is már nagyon jó lenne. A villamos energiában ez néhány évtizeden belül megvalósulhat, a közlekedés és a hő terén már nehezebb az átállás” – jegyzi meg az Energiaklub szakértője. A fosszilisekről a megújulókra való áttérést bár alapvetően összehangoltnak látja, problémák inkább a munkaerőpiacon és az iparági struktúránál léphetnek fel.

Luczay Péter meglátása szerint nem kell törekednünk a 100 százalékban megújulókra, abban hisz, hogy az optimális egyensúlyt kell megtalálni, ami viszont folyamatosan változik: „Az időjárásfüggő megújulókat jól kiegészítik a gyors gáztüzelésű erőművek. A fosszilis esetében sem mindegy, miről beszélünk: egy régi szénerőműről van szó, egy korszerű, földgáz tüzelésű kombinált ciklusú erőműről vagy egy nagy hatásfokú kapcsoltan hőt- és villamos energiát termelő létesítményről. A nukleáris és megújuló alapú villamosenergia-termelés mellett a jól szabályozható és hatékony földgáz tüzelésű villamosenergia termelésnek továbbra is van helye az energiamixben. Mindenkori cél a fenntartható pálya kijelölése, az energiamix optimálása a környezetvédelem, az ellátásbiztonság és a költséghatékonyság irányok kiegyensúlyozott figyelembe vételével.” Ezért azonban a szereplőknek együtt kel fejlődniük és hosszú távú stratégiára van szükség.