Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A XIX. század utolsó évtizedeinek Budapestjén nagy ritkán, de mégis bizonyos fokú rendszerességgel fordult elő, hogy végigsuhant az utcákon egy igen nagy feltűnést keltő Daumont-fogat. Ilyen hintót a korszakban földi halandó számára felfoghatatlanul gazdag emberek engedhettek csak meg maguknak: VII. Edward angol király, Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár is Daumont-fogattal szeretett kocsikázni. A pesti utcaköveket koptató hintóban azonban nem egy királyi felség ült, hanem egy dickensi antihős hírében álló mogorva férfi, Kasselik Jenő.
Budapesti fura szerzetek
A nyáron is bundájába burkolózva kocsizó, a titkárán és a komornyikján kívül mással nem érintkező dúsgazdag ingatlanmogult nem szerették a pestiek. Leginkább azért nem, mert nem törődött velük, sőt, olykor még kárukra is volt. Nem hagyta ugyanis fejlődni őket. Ahogyan a Pesti Napló Kasselik halálakor megjelent cikkében igen szemléletesen írta:
„Kaszelik, akit most már gyorsvonathoz csatolt halottas kocsi hoz a gyűlölt Budapestre, nem csak a gazdagsága és a nyáron viselt bundája miatt lett legendás alakká, hanem azért, mert oda tudott állni egy fejlődő nagyváros elé és megdobbantva a lábát odakiáltotta neki: — Nem!
És ennek az embernek, aki csak magánzó volt, de mérhetetlenül gazdag ember, sikerült megállítani a várost a maga amerikaias fejlődésében. Ahol a város közepén düledező viskó, hulladékkal teli üres telek állott, ott bizonyos, hogy Kaszelik állott bosszút a városon.”
Egy gyűlölt apa dacos fia
De mit ártott Budapest Kasselik Jenőnek? Ennek történetét érdemes 1849-ben kezdeni, amikor a kis Jenő még iskolás volt, ám a tanítás szünetelt a szabadságharc és legfőképpen Buda ostroma miatt. Görgei Artúr serege végül bevette a várat és ebben a sikerben komoly szerepe volt annak, hogy a honvédek váratlanul elfoglalták a Gellért-hegy tetején akkor állt csillagvizsgálót, majd ágyúkat vontattak fel a hegyre, ahonnan könnyűszerrel be tudtak lőni a várba.
A szabadságharc leverése után a császári-királyi hadvezetés alaposan kiértékelte a történteket és ekkor született meg a Citadella megépítésének ötlete, ami a máig élő makacs közkeletű tévedéssel szemben nem arra szolgált, hogy egy újabb forradalom esetén hatékonyan tudja tűz alatt tartani Pestet, hanem arra, hogy ostrom idején megakadályozza, hogy az ellenség megszállja a Gellért-hegyet.
Persze ez a hadászati megközelítésből igen hiteles magyarázat keveseket érdekelt a korszakban, pláne, hogy miként manapság, úgy akkoriban sem szerette a hadsereg közölni az aktuális terveit a nagyérdeművel. De mi köze mindehhez Kasselik Jenőnek?
