Áttörés a CERN-ben: sikerült aranyat csinálni az ólomból
Nagyon kevés arany nagyon rövid időre, de ez így is nagyon nagy siker – komoly eredményről számolt be a CERN, melynek során ólmot sikerült arannyá „változtatni”.
#CERN
Bekapcsolták a CERN Nagy Hadronütköztetőjét, megtalálták az eddigi legfurcsább antianyagot
A CERN kutatói bizonyítékot találtak az antihiperhélium-4 nevű részecske létezésére, ami az eddigi legnehezebb és egyúttal legbonyolultabb összetételű antianyag, amivel találkoztak.
Új főigazgató kerül a CERN élére – jelentős kihívásokkal kell majd szembenéznie
A CERN-t jól ismerő szakember tölti be a szervezet főigazgatói tisztségét 2026-tól.
Ligeti Zoltán fizikus: Ha otthon maradok, a közelébe sem érek szakmailag annak, ahol most tartok
A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?
Délelőtt bejelentette 3 új részecske felfedezését a CERN, délutánra már meg is jelentek az összeesküvés-elméletek
A nagy hadrönütköztető keddi bekapcsolása óta az összeesküvés-elmélet hívei párhuzamos világok megnyitását vizionalizálják.
3 év után újraindították a nagy hadronütköztetőt, máris találtak 3 sosem látott részecskét
Három új „egzotikus részecskét” sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.
Magyar kutatókat díjazott a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
Újraindult a CERN nagy hadronütköztetője
Újraindult pénteken a világ legnagyobb kutatóberendezése, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A 2018-ban kezdődött karbantartás célja a berendezés továbbfejlesztése volt.
Kitették az orosz tudósokat az új CERN-es kutatásokból
Az ukrajnai helyzet miatt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tanácsa úgy döntött, új projektekbe egyelőre nem veszik be az orosz tudósokat. Utóbbiak nyílt levélben ítélték el az orosz agressziót.
Mi jött létre az ősrobbanást követő milliomod másodpercekben?
A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez. A tudósoknak először sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást – számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont.
Magyar közreműködéssel készült el a CERN új fejlesztése
Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott – közölte a kutatóközpont.
Nagy felfedezést tettek a CERN kutatói: először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlására
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
Új atomot hoztak létre európai tudósok
A pionos héliumatom keletkezését lézer segítségével sikerült észlelni a Zürich közelében fekvő Paul Scherrer Intézetben (PSI).
A CERN is hadba szállt a koronavírus ellen
Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.
Amit a tudósok is csak ritkán látnak – a CERN szívében jártunk
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet mérnökei jelenleg a rendszer nagy detektorain és a nagy hadronütközetetőben is a szokásos karbantartási munkálatokat végzik. Bejutottunk oda, ahol még a tudósok is csak ritkán járhatnak.
A debreceni sztori: Mérési hiba vagy Nobel-díjra érdemes áttörés a fizikában?
Lehet, de egyelőre nem biztos, hogy debreceni kutatók pillanthattak be először a sokat emlegetett, mégis ismeretlen sötét anyag világába.
Ütközés a CERN-ben: nincs szükségük a Microsoftra
Megváltoztatta a Microsoft a CERN akadémiai státusát, egyúttal zsebbevágóan felemelte licencdíjait. Érthető, ha a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma be akarja bizonyítani, nincs szüksége a redmondi óriás szoftvereire.
Új kísérlet indul, rejtélyes részecskére vadásznak a CERN nagy hadronütköztetőjében
Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.
Miért van ma ez a gép és a világháló a Google főoldalán?
Harminc éve ezen a napon valaki letett az asztalra egy javaslatot, amely rövid időn belül teljesen felforgatta a világot.
A nők buták a fizikához – mondta a tudós, aztán úgy kirúgták, hogy még le is törölték
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot azzal az olasz tudóssal, aki a szervezet egy nemzetközi konferenciáján a nőket becsmérlő kijelentéseket tett.