Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet – vagy ahogy a legtöbben ismerik, a CERN – egyedülálló kutatási helyszín a világon. Ha leszámítjuk azt a tudományos munkát, ami Genfben, a svájci-francia határnál folyik, akkor is vehetjük szó szerint a fenti állítást, ugyanis nincs még egy olyan összetett, a részecskefizikát kiszolgáló rendszer, mint amilyet a Jura-hegység lábánál alakítottak ki.
A CERN nagy hadronütköztetőjét (Large Hadron Collider, LHC) még 2018 végén állították le, hogy elvégezzék rajta a szokásos karbantartási munkálatokat, valamint továbbfejlesszék a szerkezetet. Ezt a munkát nagyjából két évre tervezték, így ha minden rendben halad, 2020 augusztusára el is készülnek a munkálatokkal, 2021 elejére pedig már újra működésbe léphet a rendszer.
Jelenleg azonban nemcsak az LHC-n dolgoznak a mérnökök, hanem a többi detektorokon: a CMS-en (Compact Muon Solenoid), az ATLAS-on, az ALICE-en és az LHCb-n is. A detektorok közül hármat, valamint a nagy hadronütköztetőt a napokban testközelből is megnézhettük.
A CERN saját adatközpontot működtet, amely nemcsak a kísérletekből származó adatoknak ad helyet, de ezzel szolgálják ki a szervezet egész informatikai infrastruktúráját.
A CMS, vagyis a Compact Muon Solenoid elnevezésű berendezés a CERN két legnagyobb berendezésének egyike. Jelenleg ez is karbantartás alatt áll.
AA CERN egyik legismertebb része a Nagy Hadronütköztető (LHC) 27 kilométeres köralakú alagútja, amely befogadja a gyorsító részegységeit.
Jelenleg az ALICE detektoron is karbantartást végeznek, így a több tonnás ajtajait is kinyitották.
Az ATLAS-kísérleteket kiszolgáló ATLAS-detektort szintén leállították, hogy a szokásos ellenőrzéseket el tudják végezni rajta.
Hamarosan további részletekkel szolgálunk a CERN-ből. Ha kíváncsi rájuk, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
