Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet mérnökei jelenleg a rendszer nagy detektorain és a nagy hadronütközetetőben is a szokásos karbantartási munkálatokat végzik. Bejutottunk oda, ahol még a tudósok is csak ritkán járhatnak.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet – vagy ahogy a legtöbben ismerik, a CERN – egyedülálló kutatási helyszín a világon. Ha leszámítjuk azt a tudományos munkát, ami Genfben, a svájci-francia határnál folyik, akkor is vehetjük szó szerint a fenti állítást, ugyanis nincs még egy olyan összetett, a részecskefizikát kiszolgáló rendszer, mint amilyet a Jura-hegység lábánál alakítottak ki.
A CERN nagy hadronütköztetőjét (Large Hadron Collider, LHC) még 2018 végén állították le, hogy elvégezzék rajta a szokásos karbantartási munkálatokat, valamint továbbfejlesszék a szerkezetet. Ezt a munkát nagyjából két évre tervezték, így ha minden rendben halad, 2020 augusztusára el is készülnek a munkálatokkal, 2021 elejére pedig már újra működésbe léphet a rendszer.
Jelenleg azonban nemcsak az LHC-n dolgoznak a mérnökök, hanem a többi detektorokon: a CMS-en (Compact Muon Solenoid), az ATLAS-on, az ALICE-en és az LHCb-n is. A detektorok közül hármat, valamint a nagy hadronütköztetőt a napokban testközelből is megnézhettük.
Hamarosan további részletekkel szolgálunk a CERN-ből. Ha kíváncsi rájuk, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.