Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet mérnökei jelenleg a rendszer nagy detektorain és a nagy hadronütközetetőben is a szokásos karbantartási munkálatokat végzik. Bejutottunk oda, ahol még a tudósok is csak ritkán járhatnak.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet – vagy ahogy a legtöbben ismerik, a CERN – egyedülálló kutatási helyszín a világon. Ha leszámítjuk azt a tudományos munkát, ami Genfben, a svájci-francia határnál folyik, akkor is vehetjük szó szerint a fenti állítást, ugyanis nincs még egy olyan összetett, a részecskefizikát kiszolgáló rendszer, mint amilyet a Jura-hegység lábánál alakítottak ki.
A CERN nagy hadronütköztetőjét (Large Hadron Collider, LHC) még 2018 végén állították le, hogy elvégezzék rajta a szokásos karbantartási munkálatokat, valamint továbbfejlesszék a szerkezetet. Ezt a munkát nagyjából két évre tervezték, így ha minden rendben halad, 2020 augusztusára el is készülnek a munkálatokkal, 2021 elejére pedig már újra működésbe léphet a rendszer.
Jelenleg azonban nemcsak az LHC-n dolgoznak a mérnökök, hanem a többi detektorokon: a CMS-en (Compact Muon Solenoid), az ATLAS-on, az ALICE-en és az LHCb-n is. A detektorok közül hármat, valamint a nagy hadronütköztetőt a napokban testközelből is megnézhettük.
Hamarosan további részletekkel szolgálunk a CERN-ből. Ha kíváncsi rájuk, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
