A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, a termelésének és fogyasztásának néhány eleme azonban zöldebbé tehető. Erre tett kísérletet a Zaccmentő projekt, amely a kávézacc begyűjtésére keres megvalósítható megoldást. De nem kelti-e ezzel azt az illúziót, hogy a jelenlegi életmódunk a hozzá kapcsolódó élvezeti elemekkel fenntartható?
Optimizmusra ad okot, hogy a klímacsúcs globális értékelésének záró dokumentumába most először bekerült az összes fosszilis energiahordozó (eddig csak a kőszénről volt megállapodás), és az azoktól való eltávolodás, azonban sokan kritizálják azt, hogy ezek gyors kivezetéséről nem döntöttek. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora arról mesélt a Másfélfok sajtóeseményén, hogy vajon mit jelent ez a döntés a jövőre nézve? És egyébként van-e értelmük a klímacsúcsoknak?
Egy lépést legalább sikerült tenni a klímacélokért.
A kívánatos másfél fokos növekedés helyett inkább három fokhoz közelít a világ.
Velence polgármestere „ökovandáloknak" nevezte a városában akciózó tüntetőket.
Elfogadhatatlan lenne, hogy politikailag motivált kampányok tegyék kockára OPEC és CoC-tagországok virágzását és jövőjét – fogalmazott Haitham al-Geisz.
Erről a magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána posztolt.
Ránézésre kicsit frédi-bénis, de ígéretes ötletnek tűnik a magyar fejlesztés.
A klímavédelmi szervezetek szerint Tokió kibocsátáscsökkentési vállalásai nem többek greenwashingnál.
Charles Michel szerint az Európai Uniónak már társulási megállapodása van Ukrajnával.
Noha az olaj- és gázipari vállalatok okozzák a károsanyag-kibocsátás legnagyobb részét, a tiszta energiába történő globális beruházásoknak mégis csupán 1 százalékát adják. Bár sokan reménykednek, nem létezik olyan technológia, amellyel a jelenlegi kitermelési szint fenntartható.
A klímacsúcs első napján döntöttek a csomagról.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
Még 2009-ben ígérték meg a fejlett államok, hogy évi 100 milliárd dollárral támogatják a szegény államokat a klímaváltozás elleni harcban. A határidő 2020 volt, de az összeg csak 2022-re jött össze - hála az inflációnak.
