A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, szén-dioxid-lábnyoma súlyarányosan nézve a marhahús, vagyis az egyik leginkább környezetszennyező élelmiszer előállításához mérhető, annak több mint fele, miközben nagyrészt csupán élvezeti célokat szolgál. Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése és a még nyers, zöld kávé Európába szállítása átlagosan közel 15,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátásával jár (ennyit egy átlagos személyautó 127,2 km alatt bocsát ki), ehhez adódik hozzá még a kávébab pörkölése, őrlése, csomagolása stb. Ha hozzátesszük, hogy egy kiló kávé előállításához nagyjából 19 ezer liter víz szükséges – azaz minden egyes csésze eszpresszóhoz 132 liter vizet öntöztek ki a kávécserjére, ráadásul olyan területeken, Afrikában, Dél-Amerikában, ahol egyébként sem bővelkednek a vízben –, érthetővé válik, hogy a kávétermeléssel kapcsolatban rengeteg fenntarthatósági kérdés merül fel.

Kávébabot szedő nő a zambiai Mubuyu Farm ültetvényén.

AFP / NurPhoto / Oleksandr Rupeta

A probléma pedig várhatóan csak súlyosbodik, hiszen amíg jelenleg világszerte 9,5 milliárd tonna kávét termelnek évente, addig 2050-re ez megháromszorozódhat, ami hatalmas károkat okoz az erdők és a trópusi régiók más élőhelyein is.

Felmerülhet a kérdés, hogyan és milyen mértékben lehet fenntarthatóbbá tenni a kávé termékláncot. Ennek egy elemére, a vendéglátóhelyeken keletkező és eddig kidobásra ítélt kávézacc biztonságos visszagyűjtésére tett kísérletet a Zaccmentő projekt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Coca-Cola HBC Magyarország által, egyetemi hallgatók számára kiírt pályázat a kávézacc hulladékként kezelése helyett az alapanyagként újrahasznosítását tűzte ki célul, első lépésben pedig annak begyűjtésére próbáltak kivitelezhető megoldást találni. Azért a kávézaccra esett a választás, mert ez modellértékű, azaz más tevékenységekhez kapcsolódó szemléletformálására is kiválóan alkalmas lehet, még ha nem is ez a legnagyobb mennyiségben jelen levő vagy legveszélyesebb anyag. (Érdemes itt tisztázni, hogy bár januártól egyes helyeken elindítja a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtését a MOHU, de miként az imént hangsúlyoztuk, a Zaccmentő projekt a kávézaccot ezzel ellentétben nem hulladékként, hanem alapanyagként kívánja hasznosítani, ami sokkal bonyolultabb eljárás.)

A kávézacc értékes anyagokban gazdag, és számos újrahasznosításra alkalmas komponensből áll, a legtöbb mégis a szemétbe kerül. Aki teheti és fontosnak tartja, az már most is komposztálja házilag a keletkező zaccot, ám ennek mennyisége elenyésző ahhoz képest, hogy a Magyarországon elfogyasztott kávéból több mint 14 ezer tonna zacc keletkezik évente. A hazai, mintegy 200 milliárd forintos kávépiacon egy átlagos szállodában, étteremben vagy kávéházban éves szinten jelenleg 4–500 kilogramm zaccot dobnak ki.

AFP / Gent Shkullaku

Egy olyan zaccbegyűjtő rendszer kidolgozása volt tehát a pályázat célja, amely lehetővé teszi a kávézacc tárolását és a feldolgozás helyszínére eljuttatását olyan módon, hogy az alapanyag értékessége ne sérüljön, gyógyszer- és élelmiszeripari feldolgozásra alkalmas maradjon. A versenyre összesen 27 hallgatói csapat jelentkezett – mondta el a zsűri egyik tagja, Badakné Kerti Katalin, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének egyetemi docense, a Csokoládé-, kávé- teakészítő mester szakmérnök képzés szakfelelőse.

A feladat azért nem egyszerű, mert a kávézacc nedves, könnyen bepenészedik, így kezeletlenül hamar értékét veszti. A mikrobiológiai tisztaság megtartása mellett fontos szempont volt még, hogy a zacc ne szennyeződjön, ne keveredjen más élelmiszer- vagy nem élelmiszer-hulladékkal. Ezeknek a szempontokat elsősorban az éttermekben és kávézókban tudnak megfelelni, az otthon keletkező zacc minőségének ellenőrzése sokkal nehezebben lenne megoldható – tette hozzá kérdésünkre Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének környezetvédelmi szakértője, aki szintén részt vett a zsűri munkájában.

Az innovációs pályázat ötletei között szerepelt hűtés és vákuumos technológia ötvözéséből született megoldás, sütőben szárítás, ecetes kezelés, porítással, szárítással történő élettartam növelés, valamint UV lámpás sterilizálás is.

Ez utóbbi lett végül a nyertes: a MATE gödöllői campusán tanuló kolumbiai-ecuadori csapat, a BFSL Movement ötlete egy kétrészes zaccgyűjtő megoldáson alapul. A csapat tagjai doktorandusz hallgatókként végzik tanulmányaikat Magyarországon, Natalia Pitta-Osses környezetmérnök, míg Erika Luzón-Tandazo agrármérnök végzettségű. Az elképzelésük egy kétrészes edény, amelynek alsó része sterilizálja a zaccot, a felső, volumenszenzorral ellátott rész pedig a zacc tárolására szolgál, amelyet az elszállítással megbízott partner a szenzor jelzését követően szállít el az adott vendéglátóipari egységből.

Coca-Cola HBC Magyarország

A zsűri tagjai azért választották nyertesnek a BFSL Movement csapatot, mert olyan megoldást kerestek, ami később adaptálható a hatályos jogszabályi környezetbe, gyorsan implementálható a piacon, egyszerű és megvalósítható, figyelembe véve, hogy nem terhel plusz munkát a vendéglátóipari egységekre – és természetesen a zacc tárolásával szemben támasztott szigorú minőségi követelményeknek is maximálisan megfelel – fejtették ki a szakértők.

Mit lehet a kávézaccal kezdeni azon túl, hogy a komposztálóba kerül?

A projektnek első lépésben nem célja, hogy meghatározza, pontosan mire lehet használni később a zaccot. Természetesen erre rengeteg elképzelés van, hiszen tudjuk, hogy a lefőzés után a kávézaccban még marad koffein, illetve egyéb, fenolos vegyület, amit például gyógyszerészeti alapanyagként lehet hasznosítani (még ha jelenleg a koffein szintetikus előállítása sokkal olcsóbb is, mint kávézaccból kivonni), emellett ott van a kávébabból származó növényi fehérje, olaj, szénhidrát, melyeknek nagy része szintén felhasználatlan maradt a kávéfőzés során. Olyan ez, mintha a préselt gyümölcslének a maradványát semmire nem akarnánk felhasználni, holott sokan tudják, hogy abból még lehet muffint sütni – mondta a MATE docense.

Kávézacc felhasználásával, a Permafungi cég általtermesztett gombák

AFP / John Thys

Gombatermesztéshez szintén használják a kávézaccot, szinte egy az egyben, mivel gyakran nagyobb az ásványianyag- és szénhidráttartalma, mint a földnek. Természetesen ez a tulajdonsága teszi értékessé komposztálási célokra is. Mindez viszont csak addig áll, amíg a zacc nem szennyeződött, nem penészedett be – hangsúlyozta ismét a környezetvédelmi szakértő.

Az együttműködő partnerek tervezik, hogy folytatják a projektet. A munka tehát nem áll meg, a pályázaton beérkezett ötleteket – további fejlesztések és vizsgálatok után – a gyakorlatba is átültethetik a jövőben. A kávézacc begyűjtése és az ezzel kapcsolatos partnerség, azaz, hogy a forgalmazó megoldást kínál a felhasználóknak a kávézacc hasznosítására, más eddig hulladékba kerülő anyagok újrahasznosítására is példaként szolgálhat. Persze, teljes zöldítést csak azzal érünk el, ha egyszerűen leszokunk a kávéról.

Lefőtt a kávé: a klímaváltozás miatt nem fenntartható, ahogy ma termeljük

A növekvő kávéfogyasztás és -termelés súlyos környezeti kárt okoz a Földön. Zöldebb módszerekkel a negyedére csökkenthető a kávézás karbonlábnyoma.