89,6 milliárd dollár teljesült 2021-ben, 2022-ben az összeg valószínűleg felülmúlta a 100 milliárdot - közölte az OECD arról a támogatásról, amelyet a fejlett országok ígértek a szegényebbeknek a klímaváltozás elősegítésére. A Guardian kiemeli: amióta az ígéret elhangzott Koppenhágában a környezetvédelmi csúcstalálkozón 2009-ben, szinte permanens a feszültség a gazdag és a szegény államok között, hiszen menetközben mind nyilvánvalóbb lett: nem teljesül az ígéret.

Az OECD igyekszik menteni a menthetőt, hiszen a következő környezetvédelmi világkonferencia (COP28) Dubajban két hét múlva kezdődik, és ott elő lehet adni a bűvös 100 milliárd dolláros számot még akkor is, ha az infláció alaposan megtépázta annak értékét.

Kanadát és Németországot bízta meg az ENSZ azzal, hogy felügyelje ezt a nagy pénzügyi műveletet. Így érthető, hogy most Kanada környezetvédelmi minisztere optimistán nyilatkozott: ”Azzal, hogy nem teljesítettük határidőre az ígéretet, Kanada és a többi gazdag állam azt bizonyította: nem veszi igazán komolyan a klímaváltozás ügyét. Most, ha késve is, de jelentős mérföldkőhöz érkeztünk. Megtettük, amit korábban ígértünk, de ez kevés” - mondta Steven Guillebault.

Jennifer Morgan, aki Németország képviseletében látta el a felügyeletet a szegény államoknak nyújtott zöld támogató csomag ügyében, is úgy fogalmazott: “Ez fontos lépés előre, de nem állhatunk meg itt. Még sokkal többet kell tennünk a klímaváltozás elleni küzdelem globális finanszírozása érdekében.”

2000 milliárd dollár kellene évente

2030-ban már kétezer milliárd dollárt kellene kapniuk a szegény országoknak ahhoz, hogy eredményesen tudjanak harcolni a klímaváltozás ellen - hangsúlyozza Nicholas Stern közgazdász. A kanadai környezetvédelmi miniszter is tisztában van azzal, hogy ilyen hatalmas összeget nehéz lesz összeszedni Dubajban: ”amikor 2009-ben Koppenhágában döntöttünk az évi 100 milliárd dollárról, akkor az nagyon sok pénznek tűnt. 2030-ra lényegesen több kell: legkevesebb tízszer-tizenötször ennyi. Rámutatott arra, hogy jelentős változás várható, mert immár a támogatás nagyrésze nem állami hanem magánjellegű lesz. Vagyis sok cég komoly pénzeket fektet be a környezetvédelembe a szegény országokban. Jó példa erre a dubaji környezetvédelmi világkonferencia elnöke, Szultán al Dzsaber. Ő az Egyesült Arab Emirségek olajtársaságának elnöke, és ebben a minőségében komoly pénzekről dönthet.