Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Még 2009-ben ígérték meg a fejlett államok, hogy évi 100 milliárd dollárral támogatják a szegény államokat a klímaváltozás elleni harcban. A határidő 2020 volt, de az összeg csak 2022-re jött össze - hála az inflációnak.
89,6 milliárd dollár teljesült 2021-ben, 2022-ben az összeg valószínűleg felülmúlta a 100 milliárdot - közölte az OECD arról a támogatásról, amelyet a fejlett országok ígértek a szegényebbeknek a klímaváltozás elősegítésére. A Guardian kiemeli: amióta az ígéret elhangzott Koppenhágában a környezetvédelmi csúcstalálkozón 2009-ben, szinte permanens a feszültség a gazdag és a szegény államok között, hiszen menetközben mind nyilvánvalóbb lett: nem teljesül az ígéret.
Az OECD igyekszik menteni a menthetőt, hiszen a következő környezetvédelmi világkonferencia (COP28) Dubajban két hét múlva kezdődik, és ott elő lehet adni a bűvös 100 milliárd dolláros számot még akkor is, ha az infláció alaposan megtépázta annak értékét.
Kanadát és Németországot bízta meg az ENSZ azzal, hogy felügyelje ezt a nagy pénzügyi műveletet. Így érthető, hogy most Kanada környezetvédelmi minisztere optimistán nyilatkozott: ”Azzal, hogy nem teljesítettük határidőre az ígéretet, Kanada és a többi gazdag állam azt bizonyította: nem veszi igazán komolyan a klímaváltozás ügyét. Most, ha késve is, de jelentős mérföldkőhöz érkeztünk. Megtettük, amit korábban ígértünk, de ez kevés” - mondta Steven Guillebault.
Jennifer Morgan, aki Németország képviseletében látta el a felügyeletet a szegény államoknak nyújtott zöld támogató csomag ügyében, is úgy fogalmazott: “Ez fontos lépés előre, de nem állhatunk meg itt. Még sokkal többet kell tennünk a klímaváltozás elleni küzdelem globális finanszírozása érdekében.”
2000 milliárd dollár kellene évente
2030-ban már kétezer milliárd dollárt kellene kapniuk a szegény országoknak ahhoz, hogy eredményesen tudjanak harcolni a klímaváltozás ellen - hangsúlyozza Nicholas Stern közgazdász. A kanadai környezetvédelmi miniszter is tisztában van azzal, hogy ilyen hatalmas összeget nehéz lesz összeszedni Dubajban: ”amikor 2009-ben Koppenhágában döntöttünk az évi 100 milliárd dollárról, akkor az nagyon sok pénznek tűnt. 2030-ra lényegesen több kell: legkevesebb tízszer-tizenötször ennyi. Rámutatott arra, hogy jelentős változás várható, mert immár a támogatás nagyrésze nem állami hanem magánjellegű lesz. Vagyis sok cég komoly pénzeket fektet be a környezetvédelembe a szegény országokban. Jó példa erre a dubaji környezetvédelmi világkonferencia elnöke, Szultán al Dzsaber. Ő az Egyesült Arab Emirségek olajtársaságának elnöke, és ebben a minőségében komoly pénzekről dönthet.
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az alig egy héten belüli, immár negyedik esetről, ami még szombaton történt, egy fideszes fővárosi politikus tett közzé videót.
Horváth László nem ellensége a fesztiváloknak úgy általában, vannak köztük jók is, például az MCC Feszt.
A miniszterelnök üzent: „Kijev, Brüsszel, Tisza – együtt akarják megbuktatni a magyar kormányt”, de ezt nem hagyja szó nélkül.
Az elnök rajongója, Laura Loomer aktivistaként szenteli az életét annak, hogy leleplezze azokat, akik nem eléggé lojálisak Trumphoz.
Árvízvédelem, Budapest–Belgrád vasútvonal és kórházfejlesztés.