A világ egyik legnagyobb olajtermelője rendez klímacsúcsot. Lehet kudarc és áttörés is

Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet. 

A világ egyik legnagyobb olajtermelője rendez klímacsúcsot. Lehet kudarc és áttörés is

Sokakat felháborít, mások szerint viszont észszerű, hogy az egyre ijesztőbb éghajlatváltozásról szóló legfontosabb éves konferenciát az egyik legnagyobb olajtermelő, az Egyesült Arab Emírségek rendezi. Ráadásul a november 30-án kezdődő és december 12-éig tartó klímacsúcs (COP28) elnöke az ország nemzeti olajvállalatát irányító Szultan al-Dzsábir.

Ám a Perzsa-öböl éppen azon térségek egyike, amelyeket a leginkább sújt az elviselhetetlen hőség, a vízhiány, a helyi élelmiszer-termelés csökkenése, városaikat pedig a tengerszint emelkedése veszélyezteti. A reménykedők azt mondják: ki győzhetné meg leginkább a globális olajlobbit arról, hogy itt az ideje minél gyorsabban lemondani a fosszilis energiaforrásokról, mint egy bennfentes?

A tanácskozás előtti hangulat vegyes: a tárgyalások kudarca és a nagy áttörés egyaránt elképzelhető. A csúcstalálkozót ugyan az Ukrajna elleni orosz háború, valamint a Hamász és Izrael gázai háborúja árnyékában rendezik, mégis az eddigi legnagyobbnak ígérkezik, közel 70 ezer résztvevővel.

Állami vezetők, kormánytisztviselők, pénzügyi és üzleti szakemberek, vállalattulajdonosok, aktivisták, klímatudósok, lobbisták, a fosszilis iparágak képviselői, illetve kisebbségek – például őshonos népek – szószólói azonban mind ugyanazzal a ténnyel szembesülhettek az idén: 2023-ban rekordokat döntöttek a felmelegedés számlájára írt „klímaesemények”, számos régióban például ez volt az eddigi legforróbb nyár.