A világ egyik legnagyobb olajtermelője rendez klímacsúcsot. Lehet kudarc és áttörés is
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
Sokakat felháborít, mások szerint viszont észszerű, hogy az egyre ijesztőbb éghajlatváltozásról szóló legfontosabb éves konferenciát az egyik legnagyobb olajtermelő, az Egyesült Arab Emírségek rendezi. Ráadásul a november 30-án kezdődő és december 12-éig tartó klímacsúcs (COP28) elnöke az ország nemzeti olajvállalatát irányító Szultan al-Dzsábir.
Ám a Perzsa-öböl éppen azon térségek egyike, amelyeket a leginkább sújt az elviselhetetlen hőség, a vízhiány, a helyi élelmiszer-termelés csökkenése, városaikat pedig a tengerszint emelkedése veszélyezteti. A reménykedők azt mondják: ki győzhetné meg leginkább a globális olajlobbit arról, hogy itt az ideje minél gyorsabban lemondani a fosszilis energiaforrásokról, mint egy bennfentes?
A tanácskozás előtti hangulat vegyes: a tárgyalások kudarca és a nagy áttörés egyaránt elképzelhető. A csúcstalálkozót ugyan az Ukrajna elleni orosz háború, valamint a Hamász és Izrael gázai háborúja árnyékában rendezik, mégis az eddigi legnagyobbnak ígérkezik, közel 70 ezer résztvevővel.
Állami vezetők, kormánytisztviselők, pénzügyi és üzleti szakemberek, vállalattulajdonosok, aktivisták, klímatudósok, lobbisták, a fosszilis iparágak képviselői, illetve kisebbségek – például őshonos népek – szószólói azonban mind ugyanazzal a ténnyel szembesülhettek az idén: 2023-ban rekordokat döntöttek a felmelegedés számlájára írt „klímaesemények”, számos régióban például ez volt az eddigi legforróbb nyár.