A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
Az idei lesz a legmelegebb év a világban, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte szerdán az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
Norvégia, Svédország és Dánia felett is láthatóan gomolygott az Észak-Amerikából érkező füst.
Az antarktiszi jégtakaró idén júliusban, a déli félteke telén csak egy átlag 15,3 millió négyzetkilométeres területen fagyott vissza.
Az idei volt a legmelegebb november a világon, Európában pedig az egész ősz rekordértéket hozott – derül ki Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataiból.
Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon – közölte szerdán az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS).
Az Európai Unió után az Egyesült Államok légkörfigyelő szolgálata is azt állapította meg, hogy rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete idén májusban.
Az abszolút csúcstartó a 2016-os év.
A 2019-es volt a valaha regisztrált legmelegebb június hónap világszerte, elsősorban az európai hőhullám miatt, amely a globális felmelegedés miatt várhatóan ismétlődni fog.
A Copernicus nevű uniós tudományos program műholdja minden nap úgy járja körbe a Földet, hogy teljes képet kapjunk bolygónk levegőjének állapotáról. Íme az első animáció, amit a műhold mérései alapján készítettek a tudósok.
Milyen felszín- és épületmozgások voltak az elmúlt 22 és fél évben a fővárosban és környékén? Erre keresték a választ közel 7000 négyzetkilométeren, mintegy 1,5 millió pontban, a legkorszerűbb űrgeodéziai módszer segítségével.
