Hol a vége? Már a tudósok sem annyira értik, mi történik a hőmérséklettel
A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
MTI
A statisztika tanúsága szerint globálisan az idei volt a második legmelegebb április a tavalyi után. A hőmérsékleti rekordok továbbra is megszakítás nélküli sorozatot mutatnak, amely 2023 júliusában, csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, azóta – egy kivétellel – minden hónap legalább 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti korszak (1850-1900) adott havi átlagánál.
Pedig sok tudós arra számított, hogy a 2023-2024-es időszakot – a világszerte valaha mért két legmelegebb évet – szünet követi majd, mert a felmelegedést segítő El Niño jelenség hatása csökken. „2025-re enyhülnie kellett volna, ehelyett azonban továbbra is a felgyorsult felmelegedés szakaszában vagyunk” – mondja Johan Rockström, a németországi Potsdamban található Klímahatáskutató Intézet igazgatója.
Az elmúlt két év „kivételes volt” – teszi hozzá Samantha Burgess, a Copernicust működtető európai központ munkatársa. Az értékek “egyelőre az éghajlati modellek által előre jelzett tartományon belül maradtak, de a tartomány felső határán vagyunk”.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről.
A szakértők szerint az egyik magyarázat abban rejlik, hogy a La Niña jelenség – amely az El Nino ellentéte, a felmelegedés mérséklődését segítő hatás szinonimája – a Meteorológiai Világszervezet szerint december óta már „gyenge”, és a következő hónapokban várhatóan tovább csökken a hatása.
Mintegy ötven vezető klimatológus, élükön a brit Piers Forsterrel az – ENSZ által megbízott – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfontosabb adatai alapján előzetesen úgy becsüli, hogy a felmelegedés általános szintje 2024-re átlagosan elérte az 1,36 Celsius-fokot. A Copernicus jelenlegi időszakra vonatkozó becslése pedig már megközelíti az 1,39 fokot.
A tudósok szerint hamarosan eljutunk arra a szintre, hogy hosszú távra állandósul az 1,5 fokos felmelegedési küszöbérték, amelynek megtartása a Párizsi Megállapodásban szereplő legambiciózusabb célkitűzés. Samantha Burgess nyilatkozata szerint a Copernicus úgy véli, hogy ez már 2029-re bekövetkezhet.
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
„A jelenlegi ütemben az 1,5 Celsius-fokos határértéket még 2030 előtt átlépjük” – véli Julien Cattiaux, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CRNS) klimatológusa is az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.