A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke pénteken levélben tájékoztatta az egyetemek vezetőit arról, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős testület márciustól júniusig nem működött, de végül egy jogszabály rendezte a helyzetet. A leállás a gyakorlatban a magyar egyetemi élet fejlesztésében egy év kimaradást jelent.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
Sem a szülők, sem a tanárok nem tudhatják még jelenleg sem, hogy mit tanulnak majd szeptembertől a diákok az újraírt Nemzeti alaptanterv szerint.
A fideszes oktatási kormányzat a jelek szerint továbbra is kísérleti alanyoknak tekinti a diákokat és a tanárokat.
Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.
Csépe Valéria szerint az új alaptanterv teljesen más, mint a korábbi volt, de a nemzeti értékek megmaradtak.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
A címéből is látszik, hogy ez még csak tervezet. Radikálisan nem csökken a diákok terhelése, a tanárok szabadsága sem nő a tervezet alapján.
Kisebbfajta csodavárás előzi meg az új Nemzeti alaptanterv megjelenését, már elkészült annak a vitaanyaga, de még csak nagyon szűk kör ismeri. Annyit tudunk, hogy hazafias lesz, erkölcsileg is nevel, és persze a kornak megfelelő műveltséget írja le. Na, és? Minden tanterv ilyen.
Ha jó az új alaptanterv, akkor rendszerellenes.
Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – állítja Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője. Interjú.
