Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kisebbfajta csodavárás előzi meg az új Nemzeti alaptanterv megjelenését, már elkészült annak a vitaanyaga, de még csak nagyon szűk kör ismeri. Annyit tudunk, hogy hazafias lesz, erkölcsileg is nevel, és persze a kornak megfelelő műveltséget írja le. Na, és? Minden tanterv ilyen.

„De ki foglalkozik ma a fejlett világban a tantervekkel? Már az ezredfordulón Európa szinte minden országában kimeneti szabályozókat alkalmaztak, a központi tantervi szabályozásból pedig jelentős mértékben kivonultak a kormányzatok. Ezzel szemben mi folyamatosan újítjuk meg, vizsgáljuk felül tanterveket” – fakadt ki korábban lapunknak Radó Péter oktatáskutató, amikor a most készülő – sőt, állítólag már azóta első változatban elkészült – új Nemzeti alaptanterv várható hatásairól kérdeztük.

©

Azt már mi tesszük hozzá, hogy egy-egy tanterv arra is alkalmas, hogy az adott kormány a saját ideológiáját gyúrja bele az iskoláknak előírt dokumentumba. Azt már lehetett hallani az új NAT-ról, hogy az nemcsak nemzeti, hanem hazafias is lesz. Továbbá, hogy közvetíti a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek mellett az erkölcsi értékeket, megerősíti a diákokban a nemzeti és társadalmi összetartozást. Feladatának tekinti még, hogy elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt. A dokumentum egyesíti a hagyományos értékeket és kor új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket.

Satöbbi.

Borítékolható, hogy nagyjából ilyeneket olvashatunk majd a most még oly titkos tanterv bevezetőjében. (Aki ennél szakmaibb részletekre is kíváncsi, az egyelőre kénytelen beérni a nemzeti alaptanterv szakmai megújításáért felelős korábbi miniszteri biztos, Csépe Valéria egy évvel ezelőtti terveivel.)

Vissza a jövőbe

Mi most mindenesetre maradjunk az általános bevezetőknél, és schmitteljünk el egy ilyet. (Csak néhány kifejezést írunk át egy korábbi dokumentumból, aminek kilétét majd csak a végén fednék fel a játék kedvéért.)

©

„Az általános iskola célja, hogy megalapozza a Nemzeti együttműködés rendszerének (NER) megfelelő ember személyiségének kialakítását. Ennek érdekében:

  • nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű alapműveltséget;
  • egész oktató-nevelő munkájával céltudatosan fejlessze bennük a kereszténydemokrata emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat;
  • neveljen úgy, hogy a tanulók szeressék keresztény gyökerű hazánkat és más országok népeit, becsüljék a munkát és a dolgozó embert, vegyenek részt társadalmunk célkitűzéseinek megvalósításában;
  • tegye képessé őket arra, hogy hazánknak és a jövő társadalmának mindenoldalúan fejlett, öntudatos dolgozóivá és védelmezőivé váljanak.”

Műveltség, erkölcs hazaszeretet, felkészülés a majdani munkára – mi más lenne egy tanterv célja, mint ezek le- és előírása az iskolák számra? Papíron minden tartalmi szabályozásnak körülbelül ezek az elvi meghatározói.

A dőlt betűs részeket kell csak átírni, mint ahogy mi tettük az 1962-ben kiadott, Ilku Pál (a pufajkásból lett honvédelmi, majd ekkora már művelődési miniszter, mellesleg Hoffmann Rózsa akkori minisztériumi főnöke – a szerk.) által jegyzett Tanterv és utasítás az általános iskolák számára című jogszabály bevezetőjével. Az első dőlt betűs rész az eredetiben kommunista, a második szintén a kommunista, a harmadik a szocialista. De mindössze ennyit kellett változtatni ahhoz, hogy akár a 2019-es NAT elé is odaférhessen ez a bevezető.

Kommunistából szocialista

Másfél évtizeddel később Az általános iskolai nevelés és oktatás terve (amit a szakma csak 78-as tantervnek hív) az általános iskolák célját kicsit bővebben írja le, mint a kora 60-as évekbeli elődje, de tartalmilag és ideológiailag is ahhoz hasonló szövegről van szó.

©

Itt a kommunista helyett inkább a szocialista ember személyiségének kinevelése a cél, ami pedig a továbbiakat illeti: olyan kifejezések sorakoznak a bevezetőben, mint a korszerű műveltség, az erkölcsi tudatosság, a dolgozó ember megbecsülése, a szép befogadása. Ismerős nem? Konklúzió: az iskola mindezekkel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy cselekvően vegyenek részt a szocialista társadalom építésében: hazánknak aktív állampolgáraivá, öntudatos dolgozóivá, védelmezőivé válhassanak. (Itt is csak a szocialista szót kell kicserélni NER-re, és lehet beilleszteni a NAT-ba a mondatot.)

Bár e tanterv bővebb bevezetőjében kicsit túltolták a dialektikus materializmust, meg a szocialista értékeket, azért ebben is megjelenik a hazafiság. Olyan mondatokat olvashatunk ezzel kapcsolatban, hogy a diákot „hazájához fűzze sokrétű érzelem”. Meg, hogy „legyen büszke múltunk értékeire, nagyjainkra”, igaz ezután megint következik egy zavaros szöveg a szocialista értékekről, a honvédelem fontosságáról és az internacionalizmusról.

Nemzeti, mert nemzeti

Ebben a szellemben vitorlázott át az iskolák tartalmi szabályozása a rendszerváltáson. 1995-ben jött el az újabb nagy tartalmi reform, ami a Nemzeti alaptantervben öltött testet. Ennek bevezetőjében az olvasható többek között, hogy a NAT „nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását”.

A NAT a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza – olvasható a bevezetőben –, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1–12. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.

©

Tehát – akárhogy is nézzük – az első NAT is hazafias, és a korszerű műveltséget írja le. A bevezetőben még hangoztatja az európai, humanista értékrendet, és az emberiség előtt álló közös problémákat valamint a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést is. Az erkölcsi értékeket a bevezetőben a NAT nem, de a különböző műveltségterületek tárgyalásánál gyakran emlegeti.

A NAT-ot aztán többször módosították, de kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódásoktól eltekintve 2003-ban, 2007-ben is a korszerű műveltséget, a hazafiságot, az európai értékeket emelte ki a bevezetőben.

A fülkeforradalom után

2010 után a magyar közoktatást gyökeresen megváltoztatta a kormány (erről, mondjuk, itt olvashat bővebben). Az új törvények mellett természetesen új NAT is készült 2012-ben. (Most itt nem mennénk bele, hogy ezt annyira telezsúfolták konkrét tartalmakkal, hogy a gyakorlatban nem lett „nemzeti”, mert nem a mindenkinek elsajátítható tananyagot tartalmazta, hanem csak egy szűk elit számára esetleg megtanulhatót. Jelen cikkben csak a tantervek általános leírásait, bevezetőit, közös értékeinek rögzítéseit vesszük górcső alá.)

©

A 2012-es NAT bevezetője is korszerű műveltségről beszél, hazafiságról, erkölcsről, kicsit másként:

„A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megértésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése”.

A tantervek alapelveiben tehát nincs változás fél évszázada, csak a jelzők változtak. A műveltség-erkölcs-hazafiság-munkára való készülés négyese minden tartalmi szabályozás lényegi eleme.

Legfeljebb a kommunista erkölcsöt felváltja a szocialista erkölcs, az európai értékeket pedig az Alaptörvényben rögzítettek.

Nem várható más e téren az új NAT megjelenésével sem. Az már más – és sokkal fontosabbnak látszó kérdés –, hogy a jogszabály alapján nagyobb/kisebb szabadságot kaphatnak az iskolák a tanításban, csökkenhetnek/nőhetnek a tanulók terhei, bekerülhetnek/kikerülhetnek egyes tartalmak, mondjuk kötelező irodalmak a tananyagból.   

Meglátjuk. 

Bár a már idézett Radó Péter-interjúban a szakember azt is kifejtette, hogy a mellett, hogy a fejlett országokban rég nem a tantervek szabályozzák az oktatást, igazából az a kutyát nem érdekli nálunk sem a tanterv,

„a pedagógusok nem olvassák, kizárólag azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek és azoknak, akik élethivatás-szerűen bírálják a kormányzatot”.

Meg talán még a tankönyvszerzőknek, akik ez alapján dolgozhatják át most viharos gyorsasággal a tankönyveiket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Pénteken jön a NAT: Baljós árnyak

A diáktüntetések idején úgy tűnt, a reformlendület átragadhat a kormányra, és e szellemben készül el az új Nemzeti alaptanterv. A kultúrharc közepén vitára bocsátandó anyagnak azonban nem feltétlenül a korszerű tudás megszerzése áll majd a középpontjában.