Kezd tönkremenni a csernobili atomerőmű régi szarkofágja, le kell bontani
A szakértők hamarosan ismét munkához láthatnak a csernobili atomerőműnél, ugyanis a 4-es reaktor köré húzott első szarkofág élettartama a végéhez közeledik.
A szakértők hamarosan ismét munkához láthatnak a csernobili atomerőműnél, ugyanis a 4-es reaktor köré húzott első szarkofág élettartama a végéhez közeledik.
A gyártók szerint laboratóriumi eredményekkel is igazolható, hogy nincs benne káros sugárzás. A bevételt a katasztrófa miatt hátrányosan érintett régiókra akarják fordítani. Ízre pedig inkább pálinka az Atomik vodka, mint vodka.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelet adott ki, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett "zöldfolyosó" létesítése a csernobili övezetben, hogy mindenki zavartalanul látogathassa a területet. Az ukrán államfő azt ígéri, vége a belépési kérelmek váratlan megtagadásának és a videózás tiltásának, kinyitják a tiltott zónát a látogatók és a kutatók előtt.
System error. Rendszerhiba. Ez a számítástechnikai kifejezés jutott először eszembe, amikor megnéztem az HBO csernobili balesetről szóló minisorozatát. A film fő üzenetei véleményem szerint valójában nem is elsősorban a csernobili balesetről és nem is az atomenergiáról, hanem arról a hibás társadalmi/irányítási rendszerről szólnak, ami elvezetett ehhez a szörnyű balesethez.
Vagy egy ahhoz hasonló. Az HBO népszerű sorozata, a Csernobil hatására sajtóbejárást szervezett az atomerőmű kedden, ott voltunk. Most pedig videóban mutatjuk be, mit láttunk, illetve hallottunk.
Pakson nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset, mert a két blokktípus tervezése teljesen más - mondta Kovács Antal kommunikációs igazgató a paksi atomerőműben tartott sajtóbejáráson. Az eseményt az HBO nagy sikerű sorozata ihlette.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
Nem önként jelentkeztek a feladatra, hanem végrehajtották az utasítást.
Alex Fernst személyes szálak is fűzik a sorozathoz.
A fél ország a Szabad Európát hallgatta, mert a propaganda hazudott.
Néhány influenszer nem sokat ad a tapintatosságra.
A most véget érő sorozatnak még Nobel-díjas forrása is van, és többnyire hűen idézi fel az 1986-os tragédiákat, ráadásul a színészek is nagyon hasonlítanak az általuk megszemélyesített figurákra. A sorozat azonban nem mindig követi a valóságot. Mi a helyzet az atomerőműbe zuhanó helikopterrel? És mi lett a búvárokkal, akik alámerültek a radioaktív vízbe? Megnéztük, hogy mi igaz és mi valódi.
Mindenki látni akarja a sorozatból megismert helyszíneket.
A Roszatom riválisai próbálják befeketíteni az orosz atomenergiát – magyarázza az orosz kormányhoz hű média. Egy saját Csernobil-filmet is terveznek.
A férfi még soha nem beszélt arról, hogy korábban likvidátorként dolgozott a területen.
Az HBO új sorozata jobbnál jobb kritikákat kap, sok jelenetét szinte kockáról kockára úgy csinálták meg – archív felvételekre támaszkodva –, ahogy az a valóságban történt. A katasztrófa évfordulója apropóján szakértők beszélgettek a Csernobilt övező tényekről, legendákról.
Megnéztük a csernobili atomerőmű-balesetről szóló, csak erős idegzetűeknek ajánlott HBO-sorozat első három epizódját. A miniszéria percről percre, napról napra próbálja rekonstruálni a történteket, hősei a Szovjetunió szándékos hazugságaival, elhallgattatásával szembeszálló tudósok lettek.