Rod Dreher szerint Orbán csak viccelt, amikor azt mondta, hogy kiléptetné Magyarországot az EU-ból
Egyre kuszább az amerikai újságíró sztorija.
Egyre kuszább az amerikai újságíró sztorija.
Az ugyanerről a találkozóról szóló másik beszámoló már diplomáciai vihart kavart, és annak egy fontos mondatot utólag el is tüntették. Az MCC-konferencián előadó Roland Tichy szerint a miniszterelnök Ukrajnáról beszélve “halálzónát” említett, és élesen kritizálta az Egyesült Államokat. De legalább ilyen erősen fogalmazott az EU-ról is.
Nem szeretné belátni a magyar állam, hogy az uniós aggályok a kormánytagok által is megszállt egyetemi kuratóriumok miatt nem újkeletűek, ezért hatpontos magyarázó posztot tettek ki Facebookra. Ellenőriztük a tényeket: annyi stimmel belőle, hogy az Erasmus az Európai Unió egyik legsikeresebb programja, de a különböző jogi magyarázatok egytől egyig félrevezetőek.
Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető kutatója, a New York-i Bard College tanára, az újság állandó kommentátora szerint több területen, így az Ukrajna melletti kiállásban és a klímaváltozás elleni küzdelemben sem elégséges Európa fellépése, és az öreg földrész és az Egyesült Államok együttműködése. Véleménycikkét részint a nemrég véget ért davosi Világgazdasági Fórum ihlette.
Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
A berlini Humboldt Egyetem professzora szerint mindinkább kirajzolódik, hogy a jövőben két rivális hatalmi tömb lesz a világon: az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az EU-val, a másik térfélen pedig Kínával és Oroszországgal.
Lassan egy éve tart a háború, és még nem látszik a vége. Miért lenne veszélyes Ukrajna számára egy rosszul időzített béketárgyalás és fegyverszünet? Mi várható Amerikától és Európától? Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, korábbi nagykövet elemzése.
Az Európai Unió a töltőcsatlakozók egyesítése mellett azt is szeretné elérni, hogy a jövőbeli telefonokba cserélhető akkumulátorok kerüljenek. Érthető érvek vannak mellette, viszont az sem véletlen, hogy egyre több gyártó mozdul a nem cserélhető akkumulátorok irányába.
Egyfajta lavinát indíthat el az a szabadpiacot erősítő törvény, amely lehetővé tenné, hogy az iOS-esek ne csak az App Store-ból tölthessenek le alkalmazásokat. Nagy technológiai vállalatok már készenlétben állnak, hogy ott legyenek, amikor – valamikor jövőre – eldördül a startpisztoly.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
Az teljesen szabályos, hogy a gazdaság és a civil szféra képviselői igyekeznek hatást gyakorolni az Unió politikájára, írja a zöld EP-képviselő a Die Weltben, azonban hozzáteszi, a jelenlegi szabályozás nem tudta megakadályozni a mostani korrupciós botrányt.
Mekkora a migrációs nyomás a szerb–magyar határon? Ki és miért lőtt Horgoson – ennek járt utána Földes András. Dezső András arról írt, hogy a propaganda, a szélhámos duma egy idő után már nemcsak eszköz, hanem egyben a cél is. Kovács Gábor azt elemezte, mi vár a magyar gazdaságra, és nincsenek jó hírei. Spáh Dávid könyvet írt, és a HVG-nek adott interjúban arról beszél, a mai állapotok miatt undor van benne, a nemi erőszakhoz hasonlítja azt, amit magunkkal tettünk. Erős volt a videós tartalmunk is: Lénárd Rita MOK-alelnök az egészségügyi törvény súlyos következményeiről beszélt, Bodoky Tamás pedig arról, mit kellene tennie a korrupciót üldöző Integritás Hatóságnak. A Duma Aktuál még mindig úton, bemutattuk a dokumentumfilm harmadik részét. Ez az aktuális 7/hét, a hvg360 legolvasottabb cikkeinek válogatása.
Azonnali ötszázmilliárd forintért és az uniós pénzekhez való elvi hozzáférésért az Orbán-kormány beleegyezett az ország megbüntetésébe, valamint feladta vétófenyegetését a minimáladóval és Ukrajna megsegítésével szemben. Az „önbefagyasztás” a kormány elszigeteltségét mutatja Európában, gazdaságilag viszont levegőhöz jutottak Orbánék.
A főpolgármester szerint az EU-s hitelt harmadolni kéne állami, önkormányzati és lakossági beruházások között.
Ha azt akarja a kormány, hogy csilingeljen az uniós kassza, vállalnia kell a kockázatot, hogy akár az elsikált korrupciós bűncselekmények ügyében is újrainduljon a nyomozás. Az ennek érdekében novemberben hozott módosításokat azonban az Európai Bizottság kevésnek találta.
A magyar kormány a jelek szerint úgy határozott, hogy egyetlen módon tud érvényt szerezni akaratának: ha olyan témákat blokkol, amelyekről azt állítja, hogy támogatja. Így Ukrajna megsegítését, valamint Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Ingyen filmnézést kínál több európai uniós intézmény weboldala, miután ismeretlenek erre vonatkozó tartalmakat helyeztek el rajtuk. Aki az ott szereplő linkekre kattint, olyan webhelyekre juthat, melyek kártékony szoftvert telepítenek számítógépére.
Az Európai Adatvédelmi Testület az ír adatvédelmi hatóságot kéri fel, hogy készítsen iránymutatást a Meta számára a hirdetések megjelenítésére. Ha valóban megtörténik a belengetett korlátozás, az jelentős hatással lesz a vállalat facebookos és instagramos bevételeire.
Ursula von der Leyen az Orbán-kormánnyal és az Oroszországgal szembeni fellépéssel nem csak bizottsági elnök munkáját végzi, hanem politikai üzenetet is küld Berlinbe, írja a német lap.