Miközben Magyarország és Lengyelország az EU fekete bárányai az uniós gazdaságélénkítési pénzek lehívásában, számos tagállam küzd a vállalások teljesítésével, ami megkérdőjelezi a remélt eredményt. Budapestnek az olcsó hitel is kell.
Az EU hiába hozta két éve tető alá története legnagyobb gazdaságélénkítő támogatási és hitelcsomagját (a röviden helyreállítási alapként emlegetett, hivatalosan Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt – RRF), a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására, félő, hogy a tagállamok kormányai nem tudják hatékonyan kihasználni a 723,8 milliárd eurós alap 338 milliárd eurónyi támogatási és 385,8 milliárd eurónyi hitelkeretét.
A 2021 januárjában véglegesített RRF-szabályok szerint a kormányok a pénzt hat fő támogatási pillér keretében használhatják fel. Ehhez előbb vállalásokat kellett tenniük az Európai Bizottságnak (EB), ezt követte az Európai Tanács jóváhagyása.
Az első vállalást a portugálok adták le még 2021 tavaszán. Már ugyanazon év májusában elküldte a magyar kormány is a sajátját Brüsszelbe. Ehhez képest a magyar és a lengyel terveket 2022 utolsó heteiben sikerült csak elfogadtatni, méghozzá az EU történetének eddigi legszigorúbb jogállamisági feltételeinek teljesüléséhez kötve a kifizetést.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
