Egy eddig rejtett, kilenc méter hosszú folyosóra bukkantak régészek a gízai nagypiramis főbejárata mögött – jelentették be csütörtökön az egyiptomi műkincsvédelmi hatóságok. Feltételezések szerint azért építették, hogy segítse eloszlatni a piramis súlyát.
A külügyminiszter elmondása szerint a szuezi különleges gazdasági övezetbe magyar vállalatok is beléphetnek – ehhez pedig az Eximbank megnyitott egy százmillió eurós hitelkeretet is.
A miniszterelnök népes delegációt vitt magával, elkísérte Szijjártó Péter, Nagy Márton és több cégvezető is.
Az egyiptomi restaurátoroknak sikerült konzerválniuk azt az egyébként jó állapotban megtalált, 16 méter hosszú papirusztekercset, amely az egyiptomi Halottak Könyvének egy példánya.
Közel 100 évvel a megtalálása után digitálisan „csomagoltak ki” egy 2300 éves, sértetlen múmiát egyiptomi szakemberek, és több különlegességet is találtak.
A szakkarai piramisnál található nekropoliszban tárták fel az egyiptomi régészek azt a 15 méter mélyen lévő szarkofágot, ami egy 4300 éve mumifikált férfi maradványait rejti.
Több krokodilmúmiát is találtak Egyiptomban tudósok, és ezek vizsgálatakor kiderült, több szempontból sem tekinthetőek szokványos állati múmiáknak, segítségükkel pedig jól megvizsgálhatóak a mai krokodilok ősei.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.
Színes portrékat tártak fel múmiákról egyiptomi régészek. A lelet igazi ritkaságnak számít, 1911 óta nem találtak ilyet.
Két múmián azonosítottak érdekes tetoválásokat, mindkét testen volt istenábrázolás is.
Petíciókban követelik vissza a múzeumtól a Rosetta-követ egyiptomiak ezrei.
Az egyiptomi régészek ezúttal a Nílus-deltájában, Minúfijja tartományban végeztek ásatásokat, ahol ismét érdekes múmiákra bukkantak.
Bár a pontos összegeket még nem tudni, a fejlődő országoknak évente több százmilliárd dolláros káruk származhat a klímaváltozás miatt.
A buszon körülbelül 35 ember utazott, de nem tudni voltak-e közöttük külföldiek is.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
