Az uniós intézmények megegyeztek és az illetékes parlamenti bizottság jóváhagyta azokat a megállapodásokat, amelyek révén különböző kulturális és oktatási célú programokat finanszíroznak a következő hét évben.
Milyen tapasztalataik vannak az Erasmus-ösztöndíjjal külföldre utazó magyar diákoknak? Fejlettebbnek látják a kinti oktatási rendszert, nyugodtabbnak látják ott az életet? Hogy jönnek ki a pénzből? És a legfontosabb kérdés: hazatérnek a program után?
Miközben a kormány éppen egy nemzetközi egyetemet készül kinyírni Budapesten, rengeteg külföldi diák választja Magyarországot, hogy az Erasmus program révén rövidebb-hosszabb ideig itt tanuljon. De miért? - kérdeztük.
Nem aludt el a volánnál - ezt vallotta az ampostai bíróságon pénteken annak az autóbusznak a vezetője, amelynek tavaly márciusi spanyolországi balesetében 13 külföldi diáklány vesztette életét és 34-en megsérültek, köztük egy magyar egyetemista.
Összesítették az Erasmus eredményeit: kiderült, hány éves, mennyit kap havonta az átlagos ösztöndíjas, és mennyi időt tölt a programmal külföldön.
Az orvosok béremelésére nem ad pénzt a kormány, de uniós forrásokkal és magántőkével együtt majdnem 50 milliárd forint jut a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű képzéseinek fejlesztésére. Az egyetem cserében vállalja, hogy megduplázza a külföldi hallgatók számát. A tét valójában nem kevesebb, mint a magyar orvosképzés jövője.
Első hallásra az Erasmus+ elnevezésű program nem más, mint egy potyanyaralás az unió pénzén. Akik azonban egyszer már részt vettek egy ilyen projekten, állítják, ez többről szól, mint az ingyenrepülőjegy és -szállás, mert a 8-10 napos programok alatt életre szóló barátságok köttetnek.
A kormány saját Erasmus-programot indít a határon túli és magyarországi egyetemek közötti csereprogramokra. Jövőre 300 milliót szánnak a programra.
Vannak olyan Erasmus-ösztöndíjjal külföldön tanuló diákok, akik az idei őszi szemeszterre még nem kapták meg ösztöndíjukat, pedig az azt osztó alapítvány már átküldte az egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet keddi száma.
Olyan politikaterületek felügyeletét kapta Navracsics Tibor Brüsszelben, amelyeknél nem tud elrontani semmit, mert az EU döntéseinek nincs kényszerítő hatása a tagállamokra nézve oktatás, kultúra, ifjúság- és sportügyekben, viszont esetleg pozitívan befolyásolhatja a hazai vudu szakpolitikákat.
