Országos szinten is az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű felsőoktatási fejlesztési beruházását jelentették be Pécsett a múlt héten, melynek keretében 24 milliárdos közvetlen állami támogatást kap 2016 és 2019 között a Pécsi Tudományegyetem (PTE) arra, hogy jelenlegi 2700 fős külföldi hallgatói létszámát 5000 fölé emelje.

Bár a mostani döntés konkrét előzménye a tavaly a megyeszékhelyeket végigturnézó és hangzatos fejlesztéseket beígérő Orbán Viktor pécsi bejelentése volt a PTE idegen nyelven folyó fizetős képzési kapacitásának megduplázásáról, a történet jóval régebben kezdődött, és legkevésbé sem csak Pécsről szól. A magyar orvosképző helyek jó ideje lobbiznak az idegen nyelvi orvosképzés felfuttatásáért.

Pécs a pilot projekt, a kísérleti terep.

(Arról, hogy hogyan hathat a projekt a helyi gazdaságra, ebben a cikkünkben írtunk.)

Egy kritikus helyzetben lévő sikerágazat

A jelek szerint a kormány nem a hazai doktorok régóta követelt béremelésével gondolja enyhíteni az évek óta zajló orvoselvándorlás és ennek következtében egyre súlyosbodó orvoshiány által okozott gondokat, Balog Zoltán miniszter hétfőn például azt mondta, kérjenek inkább csokot. Orvoshiány Nyugat-Európában is van, de ott sokkal jobbak a fizetések, ezért megy éppen oda dolgozni a kevés magyar orvosból is relatíve sok. Az emberek  növekvő élettartama miatt egyre mindenhol több orvosra és szakdolgozóra és egyre nagyobb egészségügyi költségvetésre van szükség, miközben az orvosképzés az egész világon a legdrágább felsőoktatási képzések közé tartozik. A magyar speciel abban a sajátos helyzetben van, hogy miközben nyugat-európai, de akár távol-keleti mércével mérve is megfizethető, a színvonala bőven megfelel a nemzetközi elvárásoknak – egyelőre.

A magyar orvosképzés így kétszeresen is kulcsszerepet játszik a nyugat-európai orvosutánpótlásban, hiszen egyrészt ide távozik frissen végzett orvosaink egy jelentős része, másrészt évente több ezer külföldi fiatal érkezik a magyar egyetemekre, majd tér vissza szülőhazájába orvosként. Ráadásul jönne több is: Pécsett például öt-hatszoros a túljelentkezés az angol nyelvű programra.

Túry Gergely

Miután egy külföldi hallgató éves tandíja négymillió forint körülire tehető, a korábban masszívan veszteséges magyar orvosik az elmúlt évtized során komoly bevételt termeltek: a pécsi orvoskar például éves szinten mintegy 1,5 milliárd forintot fordít a pécsi klinikai rendszer finanszírozására az orvostanhallgatók gyakorlati képzéséért cserébe. Azaz a külföldi hallgatók által itt hagyott pénz egy jelentős pénze a magyar betegek ellátására jut.

A konstrukció mindenkinek előnyös, ám jelen formájában nem fenntartható, miután az orvoselvándorlás hatásai belátható időn belül az orvosképzésbe is begyűrűznek, hiszen a nyugdíjba menő idősebb orvosprofesszorok, és a sok esetben szintén külföldre pályázó középgeneráció helyére nem érkezik utánpótlás. A leromló színvonalú magyar orvosképzés így már nem lesz vonzó célpont a külföldi hallgatók körében, a bevételkiesés pedig még tovább rontja a helyzetet.

A magyarországi orvosképző helyek a fenti logika mentén lobbiztak az elmúlt években annak érdekében, hogy az idegen nyelvű orvosképzésre pluszforrásokat kapjanak. Létezik ugyanis egy másik forgatókönyv is: amennyiben a fizető külföldi hallgatók számát sikerül jelentősen növelni, úgy a többletforrások révén megállítható lehet az agyelszívás, és legalábbis az egyetemi klinikákon a betegellátás színvonala is javulhat.

Pécs nagy dobása

A 24 milliárdos bejelentés ezzel a háttérrel értelmezhető igazán, ráadásul nem csak az egyetemről szól. A nyugat-európai avagy távol-keleti hallgatók jellemzően többszörösét költik el egyetemi éveik alatt a lakhatásra, napi fogyasztásra vagy szórakozásra, mint magyar társaik, ez pedig különösen tetten érhető az olyan vidéki nagyvárosokban, mint például Pécs, ahol az itt lévő 2700 külföldi diák komoly keresletet indukál. Kiszolgálásukra külön iparág jött létre, és a nehéz helyzetben lévő város gazdaságát nem kis mértékben ők tartották életben az elmúlt években. A pluszbevételhez előbb azonban költeni kell, miután az egyetemnek jelen állapotában a mostani szint fenntartása is nagy nehézségeket okoz.

„Az orvoskar épületét kétszáz fős évfolyamokra tervezték, most 600 fősek tanulnak ott” – hoz szemléletes példát Bódis József, a PTE rektora az orvosképzés jelenlegi infrastrukturális feltételeire, amelyek Miseta Attila, az orvoskar dékánja szerint konkrétan elégtelenek. Az egyik legsürgetőbb feladat az elméleti tömb korszerűsítése és egy újabb oktatási épület felhúzása az orvosi kampusz területén.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Érsebészeti Tanszékén

MTI / Kálmándy Ferenc

A következő lépés az oktatói állomány növelése, hiszen miközben a külföldi hallgatók létszámát az elmúlt évek során a pécsi – és egyben a többi – orvosképző hely „önszorgalomból” növelte, a pluszbevételeket elsősorban a csökkenő állami finanszírozás kompenzálása, illetve az emiatt nehéz anyagi helyzetbe kerülő anyaintézmények támogatása emésztette fel, s a túlterhelt oktatók tehermentesítésére nem jutott.

Az Emmi tájékoztatása szerint a kar oktatói létszáma a klinikai területtel együtt 125-150 fővel nő meg, ez mintegy 30 százalékos létszámnövekedést jelent. Ezt az egyetemnek kezdetben saját forrásból, majd a többletbevételek visszaforgatásából kell finanszíroznia, hiszen ahogy a minisztérium hangsúlyozza, a támogatást az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére kell fordítani.

A történet azonban nem egyetemi belügy, hiszen az orvosképzés sorsa az egész régió egészségügyi ellátását befolyásolja az egyetemi klinikákon keresztül. „Az orvostanhallgatók 2500 órát töltenek klinikai gyakorlaton, ez meghatározó része képzésünknek, nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen körülmények várják őket” – hangsúlyozza Decsi Tamás, a PTE Klinikai Központjának főigazgatója. A fejlesztés másik fontos területe a klinikai hálózat fejlesztése, amit a betegek is megéreznek majd, hiszen hiába jobb valamivel a pécsi helyzet az országos átlagnál a nemrég átadott, nyugat-európai színvonalú Janus Pannonius Klinikai Tömbnek köszönhetően, jó néhány klinika még mindig leamortizált épületekben található.

A pécsi fejlesztés abból a szempontból tesztnek is tekinthető, hogy hasonló, ha nem is ekkora volumenű fejlesztések a többi magyar orvosképző hely esetében is előkészítés alatt állnak. Sok konkrétumot ezekről még nem lehet tudni: a minisztérium tájékoztatása szerint a közelmúltban készült egy jelentés a lehetőségekről és az igényekről, és ez valószínűleg még februárban megtárgyalja a kormány.

Vietnamba a magyar jogot is vinnék

Bár a fejlesztések fókuszában az orvos-, illetve egészségügyi képzés áll, a cél az egész PTE „nemzetköziesítése”. Ennek érdekében az elmúlt időszakban egyrészt felmérték, hogy hol mutatkozik igény idegen nyelvű képzésekre, másrészt saját erőből már meg is indult a képzési portfólió fejlesztése. „Komoly lehetőségeket látunk a műszaki képzésekben, a pszichológiában, és az elmúlt évben 60-70 főt iskoláztunk be a nemzetközi tanulmányok szakon” – mondja ezzel kapcsolatban a PTE rektora. Ezek között olyan is van, amire első pillanatban nem gondolnánk, például a jogi képzés: Vietnamból mutatkozik komoly érdeklődés a magyar jogrend átvétele, és így a magyar jogászképzés iránt.

Mindez persze nem lesz olyan egyszerű, mint az orvosképzés, ahol bejáratott módszerek működnek a hallgatók idecsábítására. A terv a külföldi hallgatókat megcélzó ösztöndíjrendszerek – elsősorban Erasmus, illetve az EU-n kívüli országokra irányuló Stipendium Hungaricum – maximális kihasználása, illetve toborzócégek igénybevétele.

Bódis József (középen) az egyetem gyermekklinikája felújított vizsgálóinak és kibővített sürgősségi osztályának avatásán

MTI / Sóki Tamás

A PTE mindent erre a lapra tesz fel, és a következő években várható uniós forrásokat is a kormányzati támogatással szoros összhangban kívánja elkölteni. Így jön ki az a 40 milliárdos összeg, amely Jenei Zoltán kancellár reményei szerint további 5-6 milliárd forinttal bővülhet, ha a magántőke megmozdul az ezrével ideérkező külföldi hallgatók hírére.

A fejlesztés üteme feszített. A kormányzati támogatásból idén megérkezik 4,5 milliárd forint, jövőre pedig újabb 12,3 milliárd várható, majd a fennmaradó forrás 2019-ig áll rendelkezésre. A beruházásokkal sietni is kell, hiszen a kormányzati elvárás az, hogy 2020-ig megvalósuljon a külföldi hallgatók számának megduplázása.

Bódis József rektor szerint a PTE óriási lehetőséget kapott, amellyel viszont élni is kell, hiszen belátható időn belül nem várható hasonlóan bőkezű állami támogatás. Az egyetem vezetője mindenesetre optimista: „Ha ezt jól megcsináljuk, akkor a PTE teljesen új egyetem lesz 2020-ra.”