Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Zavartalanul folytatódik az Erasmus+ ösztöndíjak fizetése abban az esetben is, ha a britek megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból – jelentette be az Európai Bizottság. A lépés több mint 14 ezer uniós és hétezer brit diákot érint, előbbiek a szigetország valamely intézményében, utóbbiak az EU-ban vesznek részt a programban 2019. március 30-án. Megállapodás nélküli Brexit esetén ők nem fejezhetnék be az Erasmus+ félévüket, és elveszíthetnék a támogatásokra való jogosultságukat. A mostani javaslat értelmében bármi is történik, ők megszakítás nélkül folytathatják külföldi tanulmányaikat.
A szűk egy nappal a brit kormányfő legújabb javaslatai után bejelentett intézkedést a bizottság azzal indokolta: „egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság idén március 30-án megállapodás nélkül lép ki az EU-ból”. Nem ez az első ilyen intézkedéscsomag: Brüsszel december óta több területen fogadott el rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervet.
Most sem csak az erasmusos diákokra gondoltak. A terv részeként no deal esetén is beszámíthatják a tagállamok hatóságai a nyugdíj kiszámításakor a Brexit előtt az Egyesült Királyságban megszerzett időszakot. És ami a briteknek lehet fontos: akkor kaphatják továbbra is a már megítélt uniós támogatásokat, ha az ország változatlanul teljesíti pénzügyi kötelezettségeit. Az EU által elfogadott, a brit parlament által azonban elvetett megállapodás szerint a britek 2020 végéig, vagyis a mostani hétéves költségvetés lejártáig teljesítik korábban vállalt befizetéseiket. Ha nincs megállapodás, ez bizonytalanná válik – ha ennek ellenére fizetnek tovább, akkor viszont az uniós kedvezményezettek, például a magyarok sem kapnak kevesebbet. A bizottság most azt is jelezte: elvárja a britektől, hogy megállapodás nélkül is tartsák tiszteletben az uniós tagság folyamán vállalt valamennyi kötelezettséget.
A no deal Brexit kockázata azt követően nőtt meg, hogy a brit parlament többsége kedd este, Sir Graham Brady javaslatát elfogadva tulajdonképpen ígéretet tett Theresa May kormányfőnek, hogy áldását adja a megállapodásra, ha az ír határ átjárhatóságát megteremteni hivatott tartalékmegoldás, a backstop kikerül belőle. Nem sokkal a szavazás előtt May bejelentette: a szöveg újratárgyalását fogja kérni.
Az EU vezetői ettől mereven elzárkóznak – ezt szerdán is megerősítették –, a tagországok vezetői, köztük Angela Merkel német kancellár vagy Konrad Szymanszki lengyel külügyminiszter pedig azt jelezték: a briteknek meg kellene mondaniuk, pontosan mit is akarnak elérni. Hasonlóan fogalmazott esti tweetjében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is: „tegnap megtudtuk, az Egyesül Királyság mit nem akar. De azzal még mindig nem vagyunk tisztában, mit akar” – írta üzenetében a lengyel politikus.
My message to PM @theresa_may: The EU position is clear and consistent. The Withdrawal Agreement is not open for renegotiation. Yesterday, we found out what the UK doesn't want. But we still don’t know what the UK does want. #brexit
— Donald Tusk (@eucopresident) January 30, 2019
A Guardian szerint a londoni vezetés arra játszik, hogy a határidő közeledtével – és a nyomás növekedésével – az EU enged a merev elutasításból. Ehhez képest Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ülésén annyit mondott: „felkészülünk a legrosszabbra”.
