szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szűk két hónappal a kilépés dátuma előtt még mindig bizonytalan, lesz-e megállapodás. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök már arról beszél: felkészülnek a legrosszabbra.

Zavartalanul folytatódik az Erasmus+ ösztöndíjak fizetése abban az esetben is, ha a britek megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból – jelentette be az Európai Bizottság. A lépés több mint 14 ezer uniós és hétezer brit diákot érint, előbbiek a szigetország valamely intézményében, utóbbiak az EU-ban vesznek részt a programban 2019. március 30-án. Megállapodás nélküli Brexit esetén ők nem fejezhetnék be az Erasmus+ félévüket, és elveszíthetnék a támogatásokra való jogosultságukat. A mostani javaslat értelmében bármi is történik, ők megszakítás nélkül folytathatják külföldi tanulmányaikat.

A szűk egy nappal a brit kormányfő legújabb javaslatai után bejelentett intézkedést a bizottság azzal indokolta: „egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság idén március 30-án megállapodás nélkül lép ki az EU-ból”. Nem ez az első ilyen intézkedéscsomag: Brüsszel december óta több területen fogadott el rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervet.

Most sem csak az erasmusos diákokra gondoltak. A terv részeként no deal esetén is beszámíthatják a tagállamok hatóságai a nyugdíj kiszámításakor a Brexit előtt az Egyesült Királyságban megszerzett időszakot. És ami a briteknek lehet fontos: akkor kaphatják továbbra is a már megítélt uniós támogatásokat, ha az ország változatlanul teljesíti pénzügyi kötelezettségeit. Az EU által elfogadott, a brit parlament által azonban elvetett megállapodás szerint a britek 2020 végéig, vagyis a mostani hétéves költségvetés lejártáig teljesítik korábban vállalt befizetéseiket. Ha nincs megállapodás, ez bizonytalanná válik – ha ennek ellenére fizetnek tovább, akkor viszont az uniós kedvezményezettek, például a magyarok sem kapnak kevesebbet. A bizottság most azt is jelezte: elvárja a britektől, hogy megállapodás nélkül is tartsák tiszteletben az uniós tagság folyamán vállalt valamennyi kötelezettséget.

A no deal Brexit kockázata azt követően nőtt meg, hogy a brit parlament többsége kedd este, Sir Graham Brady javaslatát elfogadva tulajdonképpen ígéretet tett Theresa May kormányfőnek, hogy áldását adja a megállapodásra, ha az ír határ átjárhatóságát megteremteni hivatott tartalékmegoldás, a backstop kikerül belőle. Nem sokkal a szavazás előtt May bejelentette: a szöveg újratárgyalását fogja kérni.

Az EU vezetői ettől mereven elzárkóznak – ezt szerdán is megerősítették –, a tagországok vezetői, köztük Angela Merkel német kancellár vagy Konrad Szymanszki lengyel külügyminiszter pedig azt jelezték: a briteknek meg kellene mondaniuk, pontosan mit is akarnak elérni. Hasonlóan fogalmazott esti tweetjében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is: „tegnap megtudtuk, az Egyesül Királyság mit nem akar. De azzal még mindig nem vagyunk tisztában, mit akar” – írta üzenetében a lengyel politikus.

 

A Guardian szerint a londoni vezetés arra játszik, hogy a határidő közeledtével – és a nyomás növekedésével – az EU enged a merev elutasításból. Ehhez képest Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ülésén annyit mondott: „felkészülünk a legrosszabbra”.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!