A holland Mathijs Magyarország helyett eredetileg Svédországban szeretett volna tanulni, mert úgy tudta, ott magasabb az oktatás színvonala. "Most, hogy itt vagyok, ez a feltételezés beigazolódott, de attól még imádok itt lenni” - meséli most a 21 éves diák.

"Otthon közigazgatást tanultam, most közgazdaságtan szakos vagyok. A holland osztályozási módszerhez képest a tanárok itt kevésbé szigorúak. Minden vizsgámat sikeresen teljesítettem, pedig nem voltak mélyebb gazdasági ismereteim. Kihívást vártam, de elég alap dolgokat tanultunk. A tanárok egyébként rengeteget tudnak a saját kutatási területeikről, de néhányuk nem beszél elég jól angolul ahhoz, hogy azt a külföldiek is könnyen megértsék” - foglalta össze tapasztalatait.

Olcsóbb a lakásbérlés

Budapest vonzerejét a külföldi tanulmányokat keresők számára sokszor az is növeli, hogy a legtöbb országhoz képest itt olcsóbb a lakhatás. Katha a tanulmányai végeztével tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel szeretne foglalkozni. A 23 éves hallgató a németországi Heidelberg Egyetemen tanult korábban gyógypedagógiát, most az ELTE-n jár ugyanerre a szakra. Ő Norvégia, Belgium és Magyarország közül választhatott, és azért döntött Budapest mellett, mert itt sokkal olcsóbban bérelhet lakást, illetve könnyebb állni a mindennapi költségeket.

Fülöp Máté

Úgy véli, a gyógypedagógia szak nagyon színvonalas az ELTE-n, azt azonban fájlalja, hogy az erasmusos diákoknak kevesebb órájuk van. Nagyon sok kurzus érdekelné ugyanis, de azok általában csak magyar nyelven indulnak.

Ideális hely diákoknak

A 24 éves Lidia Oroszországból jött. Korábban Prágában is járt már, de unalmas városnak találta, és mivel rengeteg orosszal találkozott, nem tudta gyakorolni az angol vagy a cseh nyelvet. Most a Kodolányi János Főiskola turizmus szakos hallgatója, és olyannyira beleszeretett Budapestbe, hogy itt akar élni. Ő például kifejezetten elégedett a tanáraival és az oktatás színvonalával, de ha itt kellene teljesítenie az alap- vagy mesterképzését, akkor a Corvinus Egyetemre menne: úgy tudja ugyanis a többi külföldit diáktól, az a legjobb.

Csoporttársa, Jassira Mozambikban született, de 10 éves korában a családja Portugáliába költözött, így nem újdonság számára felvenni egy másik ország ritmusát. Hogy miért Magyarország? „Mert gazdag a kultúrája és dinamikus. Budapest nagy diákváros, így ideális élettér bármelyik erasmusos számára.”

Az oktatás színvonalával viszont ő nem feltétlenül elégedett, nagyon szervezetlennek tartja a főiskolai oktatási rendszert. „Amikor megérkeztem Budapestre, az első hétfőn tartottunk egy prezentációt, bemutattuk, ki honnan érkezett, és mit tanult eddig. Azt hittem, utána lesz valami csoportos tevékenység, hogy kicsit összeszokjunk, de nem történt semmi. Az előadás után papírokat kellett kitöltenünk. Mivel ezután még két hétig nem volt órarendünk, eléggé unatkoztunk. Azt a két hetet a családommal is tölthettem volna Portugáliában.

Mit tudtak Magyarországról, mielőtt idejöttek?

A hozzánk érkező diákok a legtöbbször azért alaposan felkészülnek arra, hogy mire számítsanak. A hallgatók azt mesélik, az internetes cikkek legtöbbször négy dolgot járnak körbe, ha Budapestről van szó: gyógyfürdők, pálinka, bárok, érdekes és gazdag történelem – a hírünket mostanában a nemzetközi sajtó is viszi, néhányan ennek is utánanéztek.

Stiller Ákos

„Tudtam, hogy a miniszterelnökötök a maga módján értelmezi a demokráciát – kezdi Mathijs -, tudtam azt is, hogy a tél rettentően hideg, a nyár meg tikkasztó. Az italokon és az ételeken kívül, meg hogy korábban kommunista ország volt Magyarország, nem sok minden fogalmam volt az itteni kultúráról” – mondja.

Egyszerűen arrébb löknek

A négy fiatal nem támasztja alá a híres „magyar vendégszeretet” elméletét. Szinte mindannyian azt mondták, hogy a magyarokat barátságtalannak, hidegnek és udvariatlannak ismerik – de azért vannak jó tapasztalataik is.

Mathijs így látja: „Sokan kedvesek, de befelé fordulók, zárkózottak.

Nehéz egy külföldinek elvegyülnie közöttük.

Katha szerint bár vannak nagyon kedves és segítőkész emberek, azt tapasztalja, hogy a boltokban és a metrón általában nagyon udvariatlanok a magyarok. „Egyszerűen arrébb löknek, ha le akarnak szállni egy megállóban, ahelyett, hogy szólnának. A legtöbbjüket felbosszantja, ha valaki nem beszél magyarul – a magyarok pedig nem beszélnek valami jól angolul.”

Mathijs szerint viszont jó a nyelvérzékünk. Abban mind a négyen egyetértenek, hogy a magyar nyelv túlságosan nehéz és érthetetlen, így töredelmesen bevallották azt is: bár próbálkoznak, de emiatt nem áll szándékukban igazából megtanulni.

„Orbán új dimenziót ad a populizmusnak”

“Sok mindennel nem vagyok tisztában, de nemrég azt hallottam, a miniszterelnök sokat költ arra, hogy sportarénákat építsen minden faluban, ahelyett, hogy fontos dolgokra (például a metró felújítására) fordítaná a pénzt” - mondja Katha, amikor arról kérdezzük, mit tud a honi közéletről.

Mathjis szerint „Orbán új dimenziót ad a populizmusnak, a demokráciának is. Úgy tűnik, hogy mindig az ország ügyeit kezeli kiemelten az Európai Unió közös céljai helyett. Szokatlan számomra ez a típusú stratégia. Hollandiában még mindig az egyezkedés a szabály, az határozza meg a legfőbb döntéseket.” Úgy véli, Orbán kormányzása a magyaroknak most ideálisnak tűnik, ő azonban azért kíváncsi, meddig lesz ez még így.

Elég extrém módon hoz változtatásokat az országba.

Szeretem, nem szeretem

„A bürokratikus rendszer nagyon bosszantó. A kormány nagyon lassan dolgozik, és ha valamit szeretnél elintézni, ahhoz el kell menned a helyszínre. Egy e-mail nem elég, ezt például nem szeretem” – panaszkodik Mathjis. Katha a magyar kávéval nem tud kibékülni, Lidia és Jassira pedig a hajléktalanhelyzettel. „Szerintem a kormánynak meg kellene szerveznie, hogy otthont kapjanak. Nálunk nincsenek emberek az utcán, furcsa volt ehhez hozzászoknom, de nagyon nem oké, hogy a fővárosban a saját kis lakhelyüket a metró aluljárójában kell kialakítaniuk – mondja Lidia, Jassira ipedig csatlakozik: „valamit ki kellene találniuk, hogy a helyzet megoldódjon. Vagy például megszervezni, hogy éjjel, zárás után az éttermek odaadják nekik a megmaradt ételt.”

Diákok a Corvinus előtt

MTI / Beliczay László

Mindezek ellenére rendkívül jól érzik magukat, és nem bánták meg, hogy Budapestet választották.

Nem meglepő, hogy külföldi vendégeink bulizni is szívesen eljárnak: imádják az Akvárium teraszát, a Szimpla Kertet, és szimpatikus nekik, hogy lépten-nyomon kocsmákba botlanak.

Mathijs szerint Budapest vibráló, lendületes, és mindig akad valamilyen program. Ha nem bulizni megy, megnéz valamilyen látványosságot. Megjegyzi, a fővárosnak egészen más kialakítása, hangulata van, mint amilyenről tanult vagy hallott korábban. Katha imád a Duna-parton futni, és mivel szereti a fákat, szívesen elmegy a környező városokba is biciklizni. Jassira bővebben is kifejtette, hogy szerinte mitől szép a főváros: „Nézd meg a Margitszigetet! Ideális futáshoz, piknikhez, vagy csak feküdni ott és sütkérezni. Gyönyörű” – mondja, de hozzáteszi, hogy a templomok is nagyon tetszenek neki, főleg este, mikor mindent kivilágítanak.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.