Humanitárius segélyt küldött több uniós ország a litvánoknak, a magyarok nem szálltak be
Uniós gyorssegély indult az illegális migránsok ellen védekező Litvániának, Magyarország nem küldött támogatást.
Uniós gyorssegély indult az illegális migránsok ellen védekező Litvániának, Magyarország nem küldött támogatást.
Ausztria az EU tagjaként elítéli a diktatórikus fehérorosz rezsimet, amellyel viszont súlyos kompromisszumok árán is erősíti a gazdasági kapcsolatait.
Idén már több mint 1500 ember lépte át illegálisan a litván–fehérorosz határt.
Aljakszandr Lukasenka korábban közölte, egyáltalán nem állítja meg a migránsokat, de a litván elnök szerint Minszk konkrétan repteti magához a menekülteket, hogy az Unió felé terelhesse őket.
Az év eleje óta megsokszorozódott a határsértők száma a litván–fehérorosz határon, amely schengeni határ is egyben.
A fehérorosz diktátor azt állítja, hogy Ukrajnából nagy mennyiségű fegyvert akarnak az országba szállítani és olyan csoportosulásokat azonosítottak, amelyek puccsot akartak elkövetni.
Az EU eddig csak személyeket és szervezeteket szankcionált, mostantól azonban egész ágazatokat fog büntetni. A telekommunikációtól az energetikán át a pénzügyi szolgálatások piacáig terjedhet a skála.
A szülők szerint fiuk orrát eltörték, míg a nyakán látható foltok fojtogatásról tanúskodnak.
Régen volt ilyen egyetértés az Európai Parlamentben egy téma kapcsán. A Fehéroroszországról folytatott vitában – ugyan hangsúlybeli különbségekkel – ugyanazt mondták a képviselő a szélsőjobbtól a szélsőbalig, Portugáliától Litvániáig, a Jobbiktól a Fideszig. A 28 felszólaló abban azért nem volt egységes, hogy Moszkvát mennyire kell támadni, miközben Minszkről van szó.
Az engedély nélküli tüntetések résztvevőit és az interneten a kormány ellen agitálókat is súlyosan büntetik ez után Fehéroroszországban.
A férfit tavaly vették őrizetbe, amikor megpróbálta megakadályozni, hogy átfessenek egy ellenzéki falfirkát. Lázadások szervezése, rendőri intézkedéssel való szembeszállás és csalás címén indult ellene eljárás.
Az ideiglenes tiltást a koronavírus-járványra hivatkozva rendelték el, de más lehet a háttérben.
Egy mikrobuszba rángathatták be egy hírportál főszerkesztőjét.
Mindenki számára egyértelmű: Fehéroroszország egy hamis bombariadóval kényszerítette múlt vasárnap minszki leszállásra a Ryanair repülőjét, hogy a rendőrök őrizetbe vehessék az egyik vezető ellenzékit, Raman Prataszevicset. Oroszország az egyetlen, amely kitart a fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka mellett, ám Moszkva megkéri a támogatás árát.
Lukasenka embereit és a fehérorosz cégeket veszik célba.
Oroszország és Kína nem támogatta a vizsgálat megindítását.
Törölték a Bécs-Moszkva járatot, mert Oroszország nem hagyta jóvá a Beloruszt kikerülő új útitervet.
Raman Prataszevics szülei közben arra kérték Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy segítsenek kiszabadítani a fiukat.
A Ryanair-gép eltérítését megszervező belarusz titkosszolgálatot, a KGB-t sokan az orosz titkosszolgálat, az FSZB egyik ágának tekintik: ugyanazt a kommunikációs rendszert, közös adatbázisokat használnak. Noha a világ most megdöbbent a belarusz titkosszolgálat akcióján, bizonyítékok vannak arra, hogy Aljakszandr Lukasenka korábban merényleteket akart végrehajtani ellenzékiek ellen, mégpedig az Európai Unión belül. Az más kérdés, hogy ez nem sikerült neki – csak Ukrajnában.
Azt követően végzett magával Dmitrij Sztahovszki, hogy biztonsági tisztségviselők kihallgatták.