szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az EU eddig csak személyeket és szervezeteket szankcionált, mostantól azonban egész ágazatokat fog büntetni. A telekommunikációtól az energetikán át a pénzügyi szolgálatások piacáig terjedhet a skála.

Újabb, immáron negyedik szankciós csomagról döntöttek az uniós külügyminiszterek Belarusz kapcsán – jelentette be a tanácskozás után Josep Borrell külügyi főképviselő. A mostani döntésnek három lényegi pontja van:

  • 78 belarusz személlyel és 8 szervezettel szemben alkalmaznak korlátozó intézkedéseket az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Ez magában foglalja a civil társadalom, a demokratikus ellenzék és a független sajtó elleni támadásokat is.

  • 7 személyt és egy szervezetet ugyancsak beutazási tilalommal és az uniós számláik zárolásával sújtott az EU, akik részt vett a belarusz ellenzéki, Raman Prataszevicset és barátnőjét szállító polgári gép eltérítésében.

  • Egyetértettek abban, hogy célzott ágazati szankciókat vezetnek be a belarusz gazdaság szereplőivel szemben.

A Fehéroroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedések immár összesen 166 személyre és 15 szervezetre vonatkoznak. A harmadikként megemlített büntetőintézkedés szorul magyarázatra. A külügyminiszterek ugyanis most még nem hozták meg a végső döntést arról, hogy milyen ágazatokat fog majd érinteni, az erről szóló döntést meghagyják az állam- és kormányfőknek a hét második felében esedékes brüsszeli csúcstalálkozójára. Annyit azonban lehet tudni, hogy a tilalom alá vont ágazatokkal az EU felfüggeszti a kapcsolatait. Abban bíznak, hogy ez komoly gazdasági hatással jár majd a belarusz államra nézve. Kiszivárgott hírek szerint a telekommunikáció, az energetika, a dohányipar, a kőolaj- és petrolkémia, valamint a pénzügyi szolgáltatások piaca lehet az érintett területek között.

Kérdésre válaszolva Joep Borrell jelezte, nem zárja ki, hogy a szankcióknak egy újabb, ötödik köre is legyen majd.

A külügyminiszterek vendége volt Szvjatlana Cihanouszkaja belorusz ellenzéki vezető, akit ismét támogatásukról biztosítottak. Megerősítették, hogy az EU 3 milliárd eurót kész juttatni a volt szovjet tagköztársaságnak, amint az országban demokratikus fordulat lesz. Ez az uniós értelmezésben új választásokat jelent, és egy Lukasenka elnök nélküli vezetést.

Az EUrologus korábban már beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a Belarusszal kapcsolatos fejleményeket említésre méltónak sem tartotta sajtótájékoztatóján. Ehelyett a migráció veszélyeit elemezte, amely viszont nem volt témája az ülésnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!