Vészjósló véleményt adott ki Magyarországról az egyik nagy hitelminősítő
A Fitch-nél nem hagyták szó nélkül a hiánycél jelentős emelését, és visszaesést várnak 2023-ra.
A Fitch-nél nem hagyták szó nélkül a hiánycél jelentős emelését, és visszaesést várnak 2023-ra.
Nem a váratlan kiadások miatt omlott össze a költségvetés, hanem az elmaradó adóbevételek miatt. Az alapprobléma, hogy a kormány 2022 tavaszán túl optimistán tervezett 2023-ra.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Nőni tudott az európai gazdaság teljesítménye, de vannak azért rossz jelek is.
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
2023-ban a magyar GDP-növekedés lényegesen elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az infláció mintegy tíz százalékkal meghaladja a 27-ek átlagos pénzromlásának mértékét. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése megállapítja: az alacsonyabb energiaárak javítják a növekedési kilátásokat.
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
Egy kicsit nőni fog a magyar gazdaság idén, bár nem annyira, mint az EU legtöbb országában. Az inflációnk bezzeg éllovas lesz az unióban, és globálisan is épp csak kicsúszik a top 10-ből – áll a Nemzetközi Valutaalap friss előrejelzésében.
Kételkedik a gazdaságkutató abban, hogy az év végére lecsökkenhet egy számjegyűre az áremelkedés mértéke.
Az EU vezetőit ostorozó beszédben ismerte el a pénzügyminiszter, hogy Magyarország mennyire rászorul az uniós pénzekre.
A szolgáltató szektorban örültek, hogy végre nem voltak lezárások, az ipar annyira nem érezte meg a háborút, mint amitől tarthattunk, az emberek pedig gyorsan elköltötték a kampányban kiosztott pénzt, így aztán 2022 egészében elég szépen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye – részletezte a KSH a GDP-adatot. Az év végére azonban már látszott, hogy baj van: ahogy elfogyott a pénz, és bejött az energiaválság is, elérte a technikai recesszió az országot.
Ennél nagyobb kettősség nem is lehetne a most kiadott 2022-es GDP-adatokban: éves szinten egészen vállalható volt a növekedés, az utolsó három hónap azonban baljós trendet mutat.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Az eurózóna kevésbé sérülékeny, mint amilyennek eddig tűnt, Magyarországon pedig a lakossági fogyasztás nem fog nőni, de legalább a gyenge forint húzhatja egy kicsit az exportot.
Éves alapon még szép a növekedési adat, de vannak olyan elemei a gazdaságnak, ahol a teljesítmény már a Covid-válság idejét idézi. A neheze pedig csak most jön.
A tavaly ilyenkorihoz képest még szép, de negyedéves szinten már visszaesést mutató GDP-adat érkezett; egyre többen aggódnak a benzinellátás miatt, miután kiderült, hogy a Mol nem szállít üzemanyagot a kis benzinkutak egy részének; elkezdődik minden idők valószínűleg legkorruptabb foci-világbajnoksága. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Az Európai Bizottság közzétette őszi gazdasági előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az EU-ban jövőre, minimális növekedés várható. A várakozások alapján 2023-ban az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a pénzromlás, 2024-ben pedig az államháztartási hiány. Ellenben úgy számolnak, hogy megkapjuk az uniós forrásokat.
Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
Növekvő infláció, csökkenő fogyasztás, növekvő hiány, csökkenő teljesítmény a gazdaságkutató elemzésében.