Az Európai Bizottság közzétette őszi gazdasági előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az EU-ban jövőre, minimális növekedés várható. A várakozások alapján 2023-ban az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a pénzromlás, 2024-ben pedig az államháztartási hiány. Ellenben úgy számolnak, hogy megkapjuk az uniós forrásokat.
A China Daily szerint most az a nagy siker, hogy nem esett vissza a gazdaság.
Az EU vezetőit ostorozó beszédben ismerte el a pénzügyminiszter, hogy Magyarország mennyire rászorul az uniós pénzekre.
A szolgáltató szektorban örültek, hogy végre nem voltak lezárások, az ipar annyira nem érezte meg a háborút, mint amitől tarthattunk, az emberek pedig gyorsan elköltötték a kampányban kiosztott pénzt, így aztán 2022 egészében elég szépen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye – részletezte a KSH a GDP-adatot. Az év végére azonban már látszott, hogy baj van: ahogy elfogyott a pénz, és bejött az energiaválság is, elérte a technikai recesszió az országot.
Ennél nagyobb kettősség nem is lehetne a most kiadott 2022-es GDP-adatokban: éves szinten egészen vállalható volt a növekedés, az utolsó három hónap azonban baljós trendet mutat.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Az eurózóna kevésbé sérülékeny, mint amilyennek eddig tűnt, Magyarországon pedig a lakossági fogyasztás nem fog nőni, de legalább a gyenge forint húzhatja egy kicsit az exportot.
Éves alapon még szép a növekedési adat, de vannak olyan elemei a gazdaságnak, ahol a teljesítmény már a Covid-válság idejét idézi. A neheze pedig csak most jön.
A tavaly ilyenkorihoz képest még szép, de negyedéves szinten már visszaesést mutató GDP-adat érkezett; egyre többen aggódnak a benzinellátás miatt, miután kiderült, hogy a Mol nem szállít üzemanyagot a kis benzinkutak egy részének; elkezdődik minden idők valószínűleg legkorruptabb foci-világbajnoksága. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
Növekvő infláció, csökkenő fogyasztás, növekvő hiány, csökkenő teljesítmény a gazdaságkutató elemzésében.
Miközben mind érezzük, hogy baj van a magyar gazdaságban, és a szakértők is igencsak pesszimisták, nemcsak egy kimondottan jó GDP-növekedési adat jött, hanem az is kiderült, hogy a beruházásokból is egészen sok érkezett. Arra kerestük a választ: van-e még szufla a gazdaságunkban? Mit hozhat a jövő, meddig tarthat ki ez a lendület, és mi jöhet utána?
Közzétette a KSH, hogyan állt össze a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat. A szolgáltatószektor nőtt hatalmasat, miután a kormány elkezdte zsákszámra önteni a pénzt az emberek közé, hogy vásároljanak, és most dobja meg a számokat az is, hogy tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt. Az ipar eközben még csak a dráguláson érzi a háború hatásait, a termelés nem állt le.
Szépen nőtt a GDP a második negyedévben, az áruhiány azonban eközben egyre súlyosabb. A biztonsági üzemanyag-tartalék szintje soha nem zuhant még akkorát, mint idén, az aszály pedig fél évszázada nem volt ekkora. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
GDP-ből nem lehet ennivalót venni a boltban, a drágulás pedig óriási – lehetne rávágni a szép növekedési adatra, de az összkép ennél bonyolultabb. A kormány egy tanulságot levont a 2008–2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
Lassult ugyan a magyar gazdaság növekedési üteme, de így is 6,5 százalékkal magasabb a második negyedéves GDP, mint egy évvel korábban. Az idei év első hónapjaihoz viszonyítva 1,1 százalékos a növekedés, ami jól mutatja, hogy a háború hatásait igazán csúnyán még nem érezte meg az iparunk, a kampány alatti pénzszórás viszont alaposan megdobta a fogyasztást, és a turisták is elkezdtek visszatérni. Sok későbbre várható rossz hatás pedig még nem mutatkozott meg június végéig.
Az előrejelzések szerint éves alapon növekedésről beszámoló GDP-adatot kaphatunk szerdán, miközben mostanában nem úgy tűnik, mint ha jó volna a gazdaság helyzete. Utánanéztünk, mik az ellentmondás legfőbb okai.
Közzétette az Eurostat a számokat minden tagállam gazdasági növekedéséről, így már látszik, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság jobban pörgött, mint az EU sok más országa. Eközben azonban az infláció is csúnyábban elszállt nálunk, mint a legtöbb más helyen.
A szolgáltató szektor magára talált a tavalyi lezárások után, és óriásit dobott a GDP-n, az ipar pedig a háború első heteiben még nem nagyon érezte meg a harcok hatását, így együtt kimondottan nagy növekedést adtak ki január és március között.
