Épphogy nulla fölötti növekedést mutatott be a magyar gazdaság, de a kormány azért már elkezdte bedurrantani a választási pénzszórást, közben pedig új lendületet vett a vámháború, de úgy, hogy az EU a legrosszabbat megússza. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Európai Unió gazdasága növekszik, de Magyarország számára rossz hír, hogy két fontos partnerünk, Ausztria és Németország is gyengélkedik.
A technikai recessziót megúsztuk, az év második felében az lesz a nagy kérdés, hogy az adókedvezményekből mennyi pénzt hajlandóak az emberek vásárlásra költeni, és mennyire félnek az inflációtól – vélik a szakértők.
A béke, az adókedvezmények és a nyugdíjasok élelmiszer-utalványai pörgetik majd fel a gazdaságot – így kommentálta az NGM a friss GDP-növekedési adatot.
Tovább halasztjuk a repülőrajtot, a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt csak a magyar GDP. Legalább pozitív számot látunk – most tértünk vissza oda, ahonnan 2024 elején esni kezdett a gazdaság.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen egy nappal a második negyedéves GDP-adatok közzététele előtt elismerte: még a márciusban remélt 2,5 százalék közelében sem lesz a gazdasági növekedés. Pedig már az is jóval kevesebb volt, mint amennyivel a költségvetés elfogadásakor számoltak.
A második negyedévről hamarosan rossz szám fog érkezni, az év második felében pedig akkora növekedés lehet csak, hogy egy gyenge pluszban legyünk 2025 egészére – számol az NGM.
Alig észrevehető GDP-növekedéssel és az árrésszabály miatt egy kicsit alacsonyabb, de még így is kényelmetlenül magas inflációval számol a Kopint-Tárki friss jelentése.
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
Magyarország az utolsók között van, nézzük akár negyedéves, akár éves alapon az Európai Unió államainak idei első negyedéves gazdasági teljesítményét.
Meglátták az elemzők, mi okozta az év eleji visszaesést, és még tovább rontották az előrejelzéseiket. Az infláció viszont egy kicsit kisebb lehet, mint amit eddig vártak.
A januártól márciusig tartó időszakot még nem hátráltatta Donald Trump vámháborúja, az egész évet tekintve azonban kevésbé optimisták az elemzők.
A tavalyi évet 71,9 milliárdos nyereséggel zárta a CIB Csoport, de a jövőre nézve visszafogottak a vállalat kilátásai.
Jó lenne gyorsabb ütem, de idén reálisan 2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság az Erste Bank elemzői előrejelzése szerint. Az év jelentős részében a piaci bizonytalanságok miatt maradhat a változékony kereskedés, be kell rendezkedni a 410-es euróárfolyamra – mondták el a bank szakértői.
Elkészítette a KSH a 2024-es GDP-adat részleteit, és bemutatta, hogyan lett a kormány 4 százalékos ígérete helyett csak 0,6 százalékos a növekedés. Az emberek már újra kezdenek vásárolni és ezzel pörgetni a gazdaságot, a cégek azonban nagyon óvatosak, és pont azok az ágazatok teljesítenek igazán rosszul, amelyekre feltették a jövőt.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
