Egyre nagyobb a baj: 570 milliárd forint a második negyedéves hiány
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
0,5 százaléknál is nagyobb lehet a GDP-csökkenés idén, az éves átlagos infláció18 százalék körül alakulhat. A költségvetési hiány a betervezett 3,9 százalék helyett 4,7 százalék lehet.
Minden afelé mutat, hogy a Fidesz a 2010-es években alkalmazott eszközökkel nem lesz képes kivezetni az országot a válságból, és fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságot. És nem látszik, hogy a párt kész és/vagy képes lenne végrehajtani egy átfogó reformot.
A novemberi korrekció mértékéről szóló bejelentéssel várhatóan október elejéig kell várni.
Ukrajnában nemcsak a GDP nőtt jobban, mint a magyar, de az infláció is kisebb.
Harmadik recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság 2010 óta, ennek fő okai ezúttal az infláció, az annak megfékezésére megemelt kamatok, valamint az uniós támogatások hiánya. Az Orbán-kormány hitelt kér Brüsszeltől, holott korábban erről hallani sem akart.
Legalább a hátországban kezd magára találni az ukrán gazdaság.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
Részletesen is közzétette a KSH, hogyan jött ki a borzasztóan rossz második negyedéves GDP-adat. Az iparunk a földbe állt, a szolgáltató szektort csak a magán-egészségügy húzza fel, csak azért nem még sokkal szörnyűbb a szám, mert a mezőgazdaság sokkal jobban teljesített, mint tavaly.
Borzasztó állapotban van a magyar gazdaság, és minden politikusnak kész válasza van arra, hogy ki a felelős ezért. De mi van akkor, ha egymondatosnál összetettebb magyarázatot szeretnénk? Elemeire bontottuk a krízis okait, hogy megnézzük, mi okozza a bajokat.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte. A vártnál magasabb infláció segíti az államháztartást, ezzel együtt megszorításokra és/vagy a hiány elengedésére lesz szükség.
Az EU gazdasága ha nem is látványosan, de nő, a magyar viszont csúnyán esik most már egy éve. Megnéztük, mi történik másképp nálunk, mint sok más országban, amitől ez a kínos eredmény jött ki, és mit csinálnak jól mások.
Nőni tudott az európai gazdaság teljesítménye, de vannak azért rossz jelek is.
Túl mély a gödör ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle – vélik a szakértők a friss GDP-adat megjelenése után.
2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban. Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.
Úgy tűnik, a magyarok felélték, amit a spájzban tároltak, így kénytelenek voltak többet vásárolni a boltokban, minimálisan növelve a kiskereskedelmi forgalmat júniusban az előző hónaphoz képest. A bővülés feltehetően úgy is folytatódni fog, hogy a hónap első napján ránk köszöntött az árstopok nélküli világ. Ha az árstopok meg is szűntek, az új rezsicsökkentést már tervezi a kormány. De nem áll meg itt, mer nagyot álmodni: 2030-ra a forintban számolt GDP megduplázását szeretné elérni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az Andersen Magyarország szerint a leállás havonta közel 6-7 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetés számára.
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
A magyar lakosság uniós összehasonlításban nagyon keveset költ fogyasztásra, ami az életszínvonalról is sokat elmond. A 2022-es magyar gazdasági növekedés nem volt kiemelkedő, de folytatódott a felzárkózás az uniós átlaghoz. Az Eurostat adataiból rajzoltunk képet a magyarokról.