A harmadik negyedéves GDP első becsléséből feltételezhető, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben elérte a mélypontot. A harmadik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva 0,9 százalékos bővülést mért a Központi Statisztikai Hivatal, éves szinten azonban még így is 0,3 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék.

Az első három negyedévben 1,2 százalékkal esett vissza a kibocsátás, ezt pedig az utolsó három hónap már nem lesz képes teljes egészében ellensúlyozni. 2023 egészében így 0,5 százalék körüli csökkenés várható

a CIB Bank elemzése szerint.

2024-ben erőre kaphat a gazdaság, a teljes éves növekedés azonban visszafogott, 3 százalék körüli lehet. A háztartások fogyasztása a reálbérek újbóli emelkedésének, a feszes munkaerőpiacnak és a várhatóan mérséklődő finanszírozási költségeknek köszönhetően jövőre, bár lassan, újra növekedésnek indulhat.

Az elemzők szerint az uniós források kulcsfontosságúak a beruházási trendek szempontjából. Egy pozitív fordulat, akár egy részleges megállapodás, amely lehetővé teszi az uniós források beáramlását, lökést adhat az állami és a magánberuházásoknak is. Ennek ellenére az állami beruházások továbbra is csökkenhetnek.

A jegybank meglepte Nagy Mártont és Parragh Lászlót egy Közgazdaságtan tökfejeknek tanulmánnyal

Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció - üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat.

A gazdasági visszaesés a munkaerőpiacon csak mérsékelten éreztette hatását, a magyar gazdaságot magas foglalkoztatottság jellemzi – állítják a CIB elemzői. A következő negyedévekben a gazdasági aktivitás erősödésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta újra csökkenő pályára állhat, 2024 átlagában 3,6 százalékos ráta várható.

A minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése az idei inflációtól jelentős mértékben elmaradt, ami hatalmas reálbércsökkenést eredményezett, jövőre viszont már infláció feletti bérdinamika várható, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását.

Az emelés ellenére nagyot zuhant a minimálbér vásárlóértéke, elvitte az infláció

A magyar minimálbér vásárlóértéke zuhant a második legnagyobbat az Unióban.

A fogyasztási és beruházási célú import mérséklődése és az energiahordozó-árak normalizációja javulást eredményezett az ország külső egyensúlyi pozíciójában. A tavalyi évben a deficit meghaladta a GDP 8 százalékát, idén azonban már minimális többlettel zárhat a folyó mérleg, ami 2024-ben tovább emelkedik, ez pedig mérsékli az ország külső sérülékenységét.

Az éves fogyasztói árindex októberben árnyalatnyival 10 százalék alá került, az évet pedig 7 százalék alatti szinten zárhatja. Az éves átlagos infláció azonban így is 17,8 százalék körül alakulhat. A pénzromlás mérséklődésében jelentős szerepe volt a belső kereslet gyengülésének.

A CIB elemzői szerint

2024 átlagában 5 százalék körül, vagy kissé e szint alatt alakul a pénzromlási ütem, a 2-4 százalékos jegybanki célsávba azonban csak 2025 második felében csúszik vissza az éves árindex.

Csökkenő alapkamat forinterősödés nélkül

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban megkezdte a kamatszint lassú, fokozatos normalizálását, így szeptemberben az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti rés 13 százalékos bezárult. Októberben 12,25 százalékra, novemberben pedig 11,5 százalékra csökkent az irányadó kamat. Decemberben egy újabb, 75 bázispontos kamatvágás várható.

Üdv újra, 420-as euró?

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan ismét rekordmélységekben lesz a magyar fizetőeszköz.

A 2024-es év kamatpályáját az infláció lefutása mellett a forintárfolyam alakulása határozhatja meg. A jövő év végén 6-6,5 százalékon állhat az alapkamat, így a nominális kamat csökkenése ellenére végig pozitív reálkamatszint jellemzi majd – írják a szakértők.

Hangsúlyozták: az egyértelműen pozitív folyamatok mellett – mint az infláció csökkenése, a külső egyensúlyi pozíció javulása –

a magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt.

Ezért, ha bármilyen ok miatt csökken a kockázati kedv a globális piacokon, a hazai gyengeségek és a hónapról hónapra egyre kevésbé vonzó kamatdifferencia hatása gyengébb irányba lökheti a forint árfolyamát.

A nemzetközi helyzet

Az első negyedévben a vártnál jobban teljesítettek a fejlett gazdaságok: az euróövezet elkerülte a visszaesést, és az amerikai gazdaság alapfolyamatai is erősek tudtak maradni. Az év közepétől azonban a globális növekedés alacsonyabb fokozatra kapcsolt: a visszafogottabb kereslet, a kínai gazdasági aktivitás csökkenése, a monetáris szigorítások időben elnyúló hatása lassuló GDP-t eredményezett. A lendület visszaesésének mértéke azonban régiónként eltérő volt: az euróövezet a recesszió szélére sodródott, az Egyesült Államok gazdasága ellenálló maradt. Az idei év egészében a globális GDP-növekedési ütem 2,5 százalék körül alakulhat, ez 2024-ben 2 százalékra csökkenhet, amiben a geopolitikai események jelentik a legnagyobb kockázatot – írják a CIB Bank elemzői.

Eközben a fejlett gazdaságokban folytatódott és egyre kiterjedtebbé vált az infláció csökkenése.

Az euróövezetben akár már 2024 második félévében az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos középtávú célja alá kerülhet a pénzromlási ütem. A tengerentúlon azonban fenntartható módon legkorábban 2025-re érhető el az inflációs cél. Bár nagy valószínűséggel nem csak az EKB, de az amerikai Federal Reserve (FED) is lezárta kamatemelési ciklusát, az első kamatcsökkentések időpontja továbbra is bizonytalan. Az EKB legkorábban a második negyedévben, míg a FED csak a harmadik negyedévben vághat bele a lazítási ciklusba – olvasható az elemzésben.

Rossz hír a magyaroknak: tartósan magasak maradnak az eurókamatok

Ha elég sokáig elég magasak maradnak az EKB kamatai, elérhető a 2 százalékos inflációs cél az eurójegybank elnöke szerint.