Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Emlékezetes pontja volt 2022-nek, amikor a Ryanair vezérigazgatója elküldte Nagy Mártonnak a Közgazdaságtudomány tökfejeknek – angol eredetijében Economics for Dummies – című könyvet. Hogy a miniszter megfogadta-e Michael O’Leary tanácsát, és beleolvasott-e a könyvbe, azt nem tudhatjuk. De úgy tűnik, nem, a jegybank ugyanis most megismételte a manővert, mi több, külön Nagy Márton – és követői – okulására készítettek egy tanulmányt.
A címzettek közül még kiemelendő Parragh László iparkamarai elnök, aki a jegybank legutóbbi kamatvágása után felháborodásának adott hangot. Őt a tanulmány végén majdnem nevesítik is:
Mindezek egyben pedig választ adnak az egyes vállalkozó érdekképviseletek elmúlt napokban hangoztatott téves felvetéseire.
Egymásra mutogatás
A dolgozat már a címe alapján (Valóban a monetáris politika a növekedés gátja? Ugyan már! Az adatok teljesen mást mutatnak…) a gazdaságfejlesztési miniszter minapi nyilatkozatára reagál, amit az után adott ki, hogy a KSH közzétette: szeptemberben – ha csak minimálisan is – bő egy év után pozitívba fordult a reálbér változása (vagyis a keresetek éves növekedése meghaladta az éves infláció mértékét), illetve a jegybank Monetáris Tanácsa „csak” 0,75 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, ezzel pozitív tartományban tartva a reálkamatot (a 11 százalékos alapkamat jóval magasabb, mint az infláció).
Ha a címválasztás nem volna elég beszédes, a tanulmányban épp csak nem nevezik nevén a minisztert, amikor a szerzők, a jegybank munkatársai, Kuti Zsolt és Baksay Gellért olyanokat írnak, mint:
Megindultak azok a próbálkozások, hogy a monetáris politikát tegyék felelőssé azért, hogy a várt (és beígért) 1,5 százalék helyett csökkenni fog idén a hazai gazdaság kibocsátása.
És: „Vannak, akik azt gondolják, hogy a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből.”
Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés helyreállítását jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak.
A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat.
Mindezek a folyamatok pedig rövid távon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt – hangoztatta Nagy Márton.
Nem a reálkamat a probléma, hanem az infláció
A tanulmányt érdemes bárkinek elolvasni, valóban közérthető – éppenséggel a közgazdász végzettségű, volt jegybanki alelnök Nagy Mártonnak fajsúlyosabb szöveggel is boldogulnia kellene, de ezek szerint volt munkahelyén erre a szintre lőtték be a képességeit.
„Vannak, akik azt gondolják, hogy a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből” – írják a tanulmány szereplői elkerülve a „Nagy Márton” kifejezés használatát. „Ezt arra az elvre alapozzák, mely szerint a negatív reálkamattal – azaz magas áremelkedéssel – szembesülő lakosság megtakarítás helyett inkább elkölti az egyre kevesebbet érő pénzét, míg a vállalatok pedig áraik emelkedésénél alacsonyabb kamatozású, olcsó hitelekből fognak beruházni, ami beindítja a gazdaságot. Sokan – köztük a Magyar Nemzeti Bank – azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a képlet a mostani körülmények között nem működik!”
A dolgozat legfontosabb érvei pontokba szedve:
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
A másik azt válaszolta, hogy ő nem tett ilyet.
Gianni Infantino komolytalan dicshimnuszairól, a felemás színvonalú meccsekről, nevetséges jegyárzuhanásokról, kizsigerelt játékosokról és persze a torna döntőjének két résztvevőjéről is szó lesz.